HTML

Ludas Matyi karikaturistái

Több, mint 140 karikatúrista önéletrajza, portréja egy helyen.

Friss topikok

  • Matyas45: Kitűnő karikaturista, azonban sokszor (gondolom megrendelésre) másokat durván sértő rajzokat tesz ... (2020.11.03. 07:49) PÁPAI GÁBOR
  • Rochi Ernő: Olyankor mi a teendő, ha a egy cikkhez valaki átvesz információkat a kötetből, de közben rájön, ho... (2018.12.20. 15:14) LEXIKON
  • Aranka Bábszki: szia Laci, én a Takács Zoli felesége vagyok, nem tudom hallottad-e Ő januárban meghalt. Háát nagyo... (2014.05.26. 15:25) MENKÓ LÁSZLÓ
  • MP: Csak annyit hogy SAJNOS 2002-ben halt meg. Legyen neki széles az út! (2011.01.08. 23:02) KERTÉSZ N. LÁSZLÓ
  • Ludas Matyi újság: @magyar-magyar szótár: Teszünk fel képeket is idővel.Ludas Matyi jogutódja Ábra Kkt, így "számtala... (2010.04.21. 11:49) MÉSZÁROS ANDRÁS

Linkblog

Archívum

DOROSZ KÁROLY (Budapest, 1948.): festő, grafikus, karikaturista.
Kirakatrendező iskolát végzett. 1967-től rajzolt karikatúrákat ifjúsági lapoknak: Magyar
Ifjúság, Ifjúsági Magazin humor mellékleteiben. 1980-tól huszonegy évig volt külsős
grafikusa az Élet és Irodalomnak. Kezdetben karikatúrákat, később illusztrációkat
publikált. Szatirikus lapokban néhány évig rajzolt: Új Szabad Száj, Darázs, Ludas Matyi.
Napilap: Magyar Nemzet (1994). Járt tanulmányúton Bulgáriában, Franciaországban.
1975 óta kiállító művész, grafika, olajfestmény, karikatúra.
Kiállítás: Derkovits Klub (1975), Budapest (1978), Lila Iskola, Újpest (1980), Ferencvárosi
Pincetárlat Budapest (1981), Stúdió Galéria, Budapest (1982), Gépipari és
Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét (1985), Dorottya u. Galéria, Budapest,
Neue Galerié am Landesmuseum Joanneum, Graz, (1987), Újpest Galéria, Budapest
(1994), Modem Art Galerié, Párizs. Válogatott csoportos kiállítások. 1978-tôl Stúdió
kiállítás, 1982 Hagyomány L, Pataky Galéria, Budapest, Mergraphik, Berlin (1983), Mai
magyar grafika és rajzművészet Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, (1984), Országos
Képzőművészeti kiállítás ‘84, Műcsarnok, Budapest (1985), Magyar Képzőművészeti
kiállítás, Varsó (1986), Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged,
„Idézőjelben”, Csók Képtár, Székesfehérvár (1988), Tavaszi Tárlat, Magyar
Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest, IV. Országos Rajz
biennále, Nógrádi Múzeum, Salgótarján (1989), Téli Tárlat ’89, Műcsarnok, Budapest
(1994), 80-as évek. Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest. Művek
közgyűjteményekben.
Publikáció: Ifjúsági Magazin (1967–74), Magyar Ifjúság (1967–75), BUÉK (1974), Élet és
Irodalom (1980–2001), Magyar Nemzet (1994), Darázs (1994), Ludas Matyi (1987),
Ludas Matyi Évkönyv (1989), Szabad Száj (1989–90), Új Szabad Száj Magazin (1990).
Szignó: DOROSZ.
 

Szólj hozzá!

DUNAI IMRE (Pestszenterzsébet, 1948.): karikaturista.
1966-ban tett gimnáziumi érettségit, majd nyomdaipari formakészítő volt 1968-ig.
1968–80-ig a Kossuth Nyomdában, 1980–85 között a nyomdászszakszervezetben
dolgozott. 1967-től a Magyar Ifjúságban, az Ifjúsági Magazinban, a
Népszabadságban jelentek meg karikatúrái. Külsősként foglalkoztatta a Ludas Matyi
szatirikus újság is. 1971-ben alapító tagja lett Fiatal Karikaturisták Klubjának. Közösen
több kiállítást szerveztek. A klubélet a karikaturista szakmai fejlődését nagyban
segítette, motiválta. Külföldi kiállításokon sorban kapta az elismeréseket, díjakat, így
egyenes út vezetett az egyetlen vicclaphoz: a Ludas Matyi belső munkatársa lett
1985-ben. 1989-től a Garabonciás Könyvkiadó művészeti vezetője. Itt több mint száz
könyvet illusztrált, CD-borítót rajzolt a Móra és a Népszava Kiadónak. 1990-től az Új
Ludas, majd 1991-től a Ludas Matyi külsős rajzolója. 1994-tôl szabadúszó grafikus. Több
országos, megyei és fővárosi lapban publikált: Zalai Hírlap, Új Néplap, Petőfi Népe, A
Hírlap, Pesti Veréb, Új Borsszem Jankó, Darázs, Év Vége, Hócipő, Új Tükör, Kacagó
Viccújság, Népszava, Pesti Vicc, LMLM.
Díj: Marostica (Olaszország), Sci Fi biennále, 1976, I. díj; Knokke Heist (Belgium),
Nemzetközi Karikatúra Szalon, 1976, III. díj; I. Karikatúra Biennále, Nyíregyháza, 1983;
Karikatórium, Bp., 1996, I. díj; I. Nemzetközi Fekete Humor Fesztivál, Bukarest, 1997, I. díj;
Magyarország és Európai Unió pályázat, Bp., 1998, III. díj; III. Magyar Karikatúra
művészeti fesztivál, Bp., 1999, III. díj.
Kiállítás: Gutenberg Művelődési Otthon (Bp., 1977); Magyar Intézet (Varsó, 1978);
Magyar Kulturális Intézet (Berlin, 1978); Hammel Galerié (Nyugat-Berlin, 1978); Stúdió
Galéria (Bp., 1980, 1981); Rideg Sándor Művelődési Ház (Bp., 1982); Csokonai
Művelődési Ház (Bp., 1983); Gábor Andor Galéria (Bp., 1983); Nissan Galéria (Bp.,
1997). 1970-től folyamatosan kiállít a nemzetközi karikatúra szalonokban (Montreal,
Marostica, Knokke Heist, Bordighera, Skopje, Gabrovo, Basel, Bukarest, Ankara).
Könyv: Erről jobb nem beszélni, Ép testben (1979), Furcsaságok szárazon és vízen
(1986), Ludas Matyi Évkönyv (1985), Sábeszgyertyák mellett (1989), Karikatúra album
(többekkel, 1981). Senki többet (2000).
Publikáció: Ifjúsági Magazin (1967–86), Népszabadság (1967), Magyar Ifjúság (1967–
88), Napos Oldal (1971), Ludas Matyi (1976–90), Élet és Irodalom (1977–81), Ludas
Extra (1977), Interpress Magazin (1978–82), Nyári Magazin (1984), Ludas Matyi Évkönyv
(1984–90), Ludas Matyi Nyári Örömök (1984), Magyar Horgász (1985), Extra Ludas
(1986–87), 3. Országos Biennále, Grimasz (1987), T-Boy (1988), Nemzetközi Kiállítás
Katalógus (1988), Népszava (1989–90), Képes Sport (1990), Új Ludas (1990–92), Új
Ludas Magazin (1990–92), Új Extra Ludas (1992), A Hírlap (1993), Déli Hírek (1993), 24
Órás (1993), Új Néplap (1993), Zalai Hírlap (1993–94), Petőfi Népe (1993–94), Kanizsa
(1993–94), Napló (1993–94), Hódmezővásárhely (1993–94), Hírek (1994), Ludas Matyi
(1992–93), Ludas Matyi Évkönyv (1993), Tiszacipő (1993), Magyar Fórum (1993–94),
Jászkun Kakas (1993–94), A Hírlap (1994), Déli Hírlap (1994), Vasvármegye (1994),
Álláskereső (1994), Pesti Veréb (1994), Új Borsszem Jankó (1994), Darázs (1994), Év
Vége (Népszabadság-melléklet) (1995), Hócipő (1995–2000), Új Tükör (1996–99), Ludas
Matyi Rejtvény Magazin (1996), Kacagó Viccújság (1996), Pesti Vicc (1996–99), Ludas
Matyi (1996–99), LMLM (2000), Jászkun Kakas (2002), Dörmögő Dömötör (2003),
Hatvanhat Vicc (2003), 1. Országos Karikatúra Kiállítás (1983), 2. Országos Karikatúra
Kiállítás (1985 Zsebrejtvény (2004). Szignó: Dunai.
 

Szólj hozzá!


EDINGERNÉ  BALÁZS MÁRTA, EDMA, Gordon Györgyné, Balázs Róbertné (1924 – 1997):
grafikus, karikaturista.
Az EDMA nevet egy lengyel menekült karikaturistától kapta. 1940-től a Művészeti
Tervező és Műhelyiskolában tanult, amely 3 év elteltével Atelier-diplomát adott.
Tanárai között találjuk Kozma Lajost, Lesznai Annát, Kner Albertet, Végh Gusztávot és
Bernáth Aurélt is, akit a nagybányai Szabadiskolába is követett. Egy ideig
Romániában élt, és ottani lapoknak (pl. Scanteia) készített grafikákat, majd 1947-ben
visszatért a magyar fővárosba, ahol először a Szabad Nép alkalmazta. Rajzait a
budapesti lapok már az ötvenes évektől rendszeresen közölték. A Szabad Néptől
elbocsátották, de a Ludas Matyi rögtön befogadta. 1955-ben fejezte be
tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Koffán Károly tanítványa volt. Már
ekkor ismertek voltak portrékarikatúrái, melyeket elsősorban a hazai értelmiségi elitről
készített, s amelyeket könyv alakban is kiadtak Nevető Pantheon címen (1955). Az
album 100 prominens személy karikatúráját tartalmazta, melyek többsége tollrajz.
Szerepel a könyvben Barcsay Jenő és Kovács Margit portréja is, akik fontos szerepet
töltöttek be ~ életében. Barcsaytól anatómiát tanult, Kovács hatására pedig később
kerámiával kezdett foglalkozni. Az Eötvös Klub rendezett számára kiállítást, ennek
kapcsán jelent meg Színészek maszkban című 100 színészportrét tartalmazó kiskönyve.
1956-ban megbízták, hogy készítsen karikatúrákat a melbourni olimpia győzteseiről. A
rajzok, bár elkészültek, soha nem jelentek meg, mert kitört a forradalom, melynek
leverése után EDMA Angliába vándorolt, ahol már festészettel és kisplasztikával is
foglalkozott. Londonban élt, ahol emigrációs (Irodalmi Újság, Magyar Szó) és más
újságok (Observer, Reader’s Digest) számára, valamint a Central News-nál dolgozott.
1958-ban Cardiffba költözött, majd kis idő elteltével visszatért Londonba.
Karikatúráival már nem aratott nagy sikereket, viszont kerámiái és kisszobrai
népszerűek lettek. 1966-ban kerámiaüzemet nyitott, a hetvenes években pedig a
South Norwood Education Centre-ben kerámiát oktatott. Bejárta a fél világot (Irán,
Olaszország, Spanyolország, Egyiptom, Izrael, Peru, Mexikó, India, Ausztrália, Japán).
1987-ben Amszterdamba, majd 1994-ben Kaliforniába költözött. 1996-ban tért vissza
ismét Londonba, s nem sokkal utána Magyarországra. 1997 tavaszán itáliai útja során
érte a halál.
Kiállítás: Művei rendszeresen szerepeltek kiállításokon (London, Courtaud Intézet,
Gallery Petit, croydoni Fairfield Hall, Hollandia, Kalifornia).
Könyv: Rajzsorozata, a Három történet, posztumusz látott napvilágot 1998-ban.
Ugyanebben az évben jelent meg az EDMA élete és munkássága című könyv is.
Díj: Munkácsy-díj (1955).
Publikáció: Scanteia, Pest Izé (1947), Ludas Matyi (1947–56), Báli-Bólé (1948), Színház
és Mozi (1948–50), Szabad Nép (1948), Naptár (1950), Szabad Ifjúság (1952–54), Világ
Ifjúsága (1954), Béke és Szabadság (1956), Irodalmi Újság (1956), Nők Lapja (1956),
Magyar Szó, Observer, Reader’s Digest, Central News. Szignó: EDMA.
 

Szólj hozzá!

ENDRŐDI ISTVÁN (Kolozsvár, 1920. – Budapest, 1988.): grafikus, karikaturista.
Gallé Tibor szabadiskolában, majd Jaschik Álmos grafikai szakiskolájában tanult.
Később díszlettervezőként dolgozott. 1942-től biztosítási tisztviselő, 1950-ig az Európai
Biztosító Rt.-nél mint könyvelő dolgozott, majd a Dunai Vasműnél beruházó lett (1951–
53). Külsősként 1942-tôl karikatúrát rajzolt a Retorta Sziporka lapnak, majd a Pesti
Hírlapnak. A háború után, 1947-tôl a Szabad Száj, Ludas Matyi, Pesti Izé vicclapok
foglalkoztatták. A Postás Szakszervezet lapjának és a SZOT Munka c. kiadványának
állandó munkatársa. Tagja volt a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének.
1953-tól a Képzőművészeti Alap alapító tagja, majd 1954-től csatlakozott a
Grafikusművészek Derkovits Gyula Alkotóközösségéhez. 1957-től a Tábortűz, Pajtás,
Dörmögő Dömötör, Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Világ Ifjúság, Üttörő Zsebkönyv,
Pajtás, Mini Pajtás ifjúsági lapoknak rajzolt karikatúrákat, illusztrációkat,
képregényeket. A színvonalas Képes Nyelvmester szerkesztőségében együtt
dolgozott: Zórád Ernő, Dargay Attila, Sebők Imre, Gugi Sándor, Korcsmáros Pál
grafikusokkal. A szorgalmas és gyorsan rajzoló művészt meghívták az alkalmi
kiadványok szerkesztői is: Tollasbál, Vidám Képes Hírlap, Báli Napló, BUÉK, Plajbász és
Paróka, Majális, Zsákbamacska, Humor Olimpia, Humor VB, SZÚR. Napilapokban
politikai karikatúrákat készített: Esti Hírlap, Pesti Hírlap, Népszabadság. 1965-től a Ludas
Matyi munkatársa lett, így annak minden kiadványában szerepelnek rajzai.
Számtalan címlapot készített a Ludas Matyi Magazin, Ludas Matyi Extra, Nyári
Örömök, Ludas Matyi Évkönyv részére. Füles rejtvényújság kiadványaiban 1966-tól
haláláig rajzolt.
Publikáció: Retorta Sziporka (1942), Szabad Száj (1947–51), Ludas Matyi, Pesti Izé
(1947–49), Hírlap 1949), Színház és Mozi (1947), Művelt Nép (1951–52), Élet és Irodalom
(1957–58), Tábortűz (1957–64), Képes Nyelvmester (1957–88), Magyarország (1957),
Tavaszi Magazin (1957), Pajtás (1958–87), Dörmögő Dömötör (1958–64), Magyar
Ifjúság (1958–67), Világ Ifjúság (1959–69), Kisalföld (1961–70), Tollasbál (Szolnok) (1961),
Vas Népe (1961–67), Képes Magyarország (1961), Képes Újság (1961), Tavaszi
Rejtvények (1961), Fejér Megyei Hírlap (1962–64), Dolgozók Lapja (1962–66), Esti Hírlap
(1962–66), Füles Évkönyv (1966–88), Vidám Képes Hírlap (1965), Ifjúsági Magazin
(1965), Báli Napló (1964), Úttörô Zsebkönyv (1964–65), Plajbász és Paróka (1965),
Vidám Képes Esti Hírlap (1966), Szilveszteri Esti Hírlap (1966), Őszi Kis Ludas (1966), Kis Ki-
Mit-Tud (1966), Dupla vagy Semmi (1966–67), Kincses Kalendárium (1966–70), Nyári Kis
Ludas (1966), Tavaszi Kis Magazin (1966–69), Néplap (1967), Népszabadság (1967),
Sportoló Kis Ludas (1967), Ludas Matyi Magazin (1967–88), BUÉK (1968), Plajbász és
Paróka (1969), Úttörő Zsebkönyv (1969–74), Képes Sport (1970–71), Napos Oldal (1970–
74), Plajbász és Paróka (1970), Füles Évkönyv (1971–74), Majális (1973), Rendkívüli Füles
(1974), Nők Lapja Évkönyv (1974–81), Úttörő Évkönyv (1975), Zsákbamacska (1975),
Magyar Hírek Kalendárium (1976), Magyar Konyha (1979), Pesti Műsor Szilveszter
(1977), Tollasbál (1974–87), Extra Ludas (1977–86), SZÚR (1977–84), Humor (1977),
Humor OB. (1977), Színész Újságíró Magazin (1978), Képes Sport (1979), Humor Olimpia
(1979), Világnyelv (1980), Hahota (1981–98), Humor VB. (1981), Tollasbál Bizalmas
(1983), Családi Lap (1984), Gólyahír (Ludas) (1985), Kölyök (1986), Pesti Hírlap (1986),
Mini Pajtás (1986), Humor VB. (1986), Képes Sport (1987), T-Boy (1988), Rakéta (1988),
Hargitai Kalendárium (1988), Nemzetközi Kiállítás Katalógus (1988), Ludas Matyi (1988),
Ludas Matyi Magazin (1988), Ludas Matyi Évkönyv.
Kiállítás: Fészek Klub, Bp., 1949; Hajdú-Szabolcs Tanyasi Vándorkiállítások a Műcsarnok
rendezésében, 1954–55; Műcsarnok, Bp., 1955–56; Országos Karikatúra Biennále,
Nyíregyháza (1983). 1983 májusában a Budapesti Gábor Andor Klubban önálló
kiállítást rendezett. Halála után, 1998. márc. 3-án nyílt önálló kiállítása a Helikon
Könyvesházban, Budapesten.
Díj: Kiváló Munkáért Érdemérem; Gyermekekért Érdemérem (1980).
Könyv: A békéért (karikatúra), Férfikozmetika (1965), Úttörő Zsebkönyv (1966),
Viselkedjünk, Már tudom mi az eszperantó (1981), Karate suli mindenkinek (1981), 100
recept és egy ötlet Magyarországról, 30 nap alatt eszperantóul, A labdarúgás a világ
szenvedélye, Angol nyelvkönyv, Kuriózumok, furcsa dolgok (1988), Schirilla Gy.–Peterdi
P., Cini és a többiek; Ignácz R.: Igaz Ibrinkó; Surányi E.: Autós könyvek; Vicc kosár
(1987); Zsidó viccek; Surányi E.: Autó és én (1972); Surányi E.: Alfa Rómeó (1981).
Szignó: Én.
 

Szólj hozzá!

ERDEI SÁNDOR (Pacsér, 1917.): festő, grafikus, karikaturista.
Már 15 évesen rajzolt karikatúrákat. 1937-től 1940-ig a belgrádi Képzőművészeti
Akadémián Petár Dobrovic növendéke. 1940-től 1941-ig az Iparművészeti Főiskolán
tanult, majd tanulmányait 1941-től a budapesti Képzőmővészeti Főiskolán folytatta és
fejezte be, Boldizsár István tanítványaként. Festményeit 1942-ben Újvidék városa ezüst
emlékéremmel díjazta. Karikatúrái először Gál László szatirikus lapjában, a Grimaszban
jelentek meg (1937). 1945 –1949-ig a Szabad Nép napilapban politikai karikatúráit
közölték. Az Élet és Irodalom 1957-től foglalkoztatta a művészt 1964-ig. 1960-tól 1978-ig
a Ludas Matyi munkatársa, így rajzolt a Ludas Matyi Magazin, Nyári Örömök, Nyári Kis
Ludas, Mindent Tudó Kis Ludas, Sportoló Kis Ludas lapokban. Alkalmi humoros
kiadványokban is szerepelt: Zsákbamacska, Plajbász és Paróka, Tollasbál. A hatvanas
évek óta dolgozott a Sportfogadás kiadványnak. Készített tájképeket és aktokat is.
Kiállítás: 1954-ben a Fényes Adolf Teremben politikai rajzaival, 1959-ben a Szinnyei
Teremben akvarelljeivel mutatkozott be.
Díj: Munka Érdemrend (bronz, 1955); Ezüst Gerely-díj az év legjobb sporttárgyú
karikatúrájáért (1963); Munka Érdemrend (ezüst, 1977).
Publikáció: Grimasz (1937), Szabad Nép (1945–49), Néphadsereg (1946), Szabad Nép
Naptár (1947), Naptár (1950), Tiszavidék (1952), Élet és Irodalom (1957–64), Hétfői Hírek
(1958–63), Vas Népe (1961), 80 Rajzzal a Föld körül (1961), Dolgozók Lapja (1962–66),
Néplap (1962–67), Tavaszi Tárlat (1962), Néphadsereg (1962), Vas Népe (1963–69),
Ludas Matyi Magazin (1963–78), Kisalföld (1964), Nők Lapja (1964), Nyári Örömök
(1965), Őszi Kis Ludas (1966), Magyar Ifjúság (1966), Krimi Magazin (1966), Nyári Kis
Ludas (1966), Tavaszi Kis Magazin (1966), Fejér Megyei Hírlap (1967), Sportoló Kis Ludas
(1967), Ludas Magazin (1967–78), Mindent Tudó Kis Ludas (1967), Zsákbamacska
(1968), Zsákbamacska (1971–75), Sportfogadás (1965–76), Plajbász és Paróka (1971),
Nyári Örömök (1974), Vidám Nyaralás (1974), Tollasbál (1974–77), Pajtás (1978), 1.
Országos Karikatúra Kiállítás (1983).
 

Szólj hozzá!


FARKAS LAJOS (Somogysárd, 1963.): reklámgrafikus, illusztrátor, karikaturista.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Vígh Tamás és Segesdi György növendéke.
Szobrász szakon végzett 1988-ban. Címlap- és portrékarikatúrái jelentek meg a Ludas
Matyiban. A magabiztos rajztudású művész a Hócipőben 1992-től 1993-ig rajzolt. Az Új
Borsszem Jankó vicclap, a rövid életű Darázs és a Fülig Jimmy, Csalamádé újságok
címlaprajzolója volt. Megyei lapok is foglalkoztatták: 24 Órás, Jászkun Kakas, Kanizsa,
Új Néplap, A Hírlap. A MTV Uborka c. műsorához tervezte és kivitelezte a figurákat
Tóth Antallal (TONIÓ). A Postabanknak karikatúrakártyákat rajzol politikusok
képmásaival és sörszobrokat készít a Kőbányai Sörgyár számára. Reklámgrafikusként
dolgozik.
Kiállítás: Bartók 32 Galéria (1989). Reklámfesztivál Golden Drum, I. díj (Portorozˇ,
Szlovénia).
Könyv: Tessék választani (Tónióval, Moment Média, 1998)
Publikáció: Hócipő (1992–1993), A Hírlap (1993), 24 Órás (1993), Új Néplap (1993),
Kanizsa (1993), Csalamádé (1993), Ludas Matyi (1993), Jászkun Kakas (1993), Új
Borsszem Jankó (1994), Darázs (1994), Fülig Jimmy (1995).

Szólj hozzá!


FAUSZT JÓZSEF (Dunakeszi, 1944.): karikaturista. Nyomdaipari technikus. Külsősként tíz
évig rajzolt a Magyar Ifjúság (1961–71) humormellékletébe. Foglalkoztatta még az Élet
és Irodalom (1967), valamint a Füles (1967–69) rejtvényújság. A Ludas Magazin (1970–
74) havonta és a Ludas Matyi (1970–74) vicclap heti rendszerességgel közölte
karikatúráit. Jelenleg nyomdai vezetőként dolgozik

Szólj hozzá!

FAZEKAS ATTILA (Keszthely, 1948.): grafikus, illusztrátor, képregényrajzoló.
A kunszentmiklósi Damjanich János Gimnáziumban érettségizett 1967-ben. A Magyar
Ifjúság részére 1968-tól karikatúrákat, majd képregényeket rajzolt. A hetvenes évektől
jelennek meg képregényei különböző hazai lapokban (Pajtás, 1972–74; Pesti Műsor,
1975–77; Népszava, 1974–89; a Csillagok Háborúja (1980) 700 000 példányban jelent
meg. Füles, 1976-tól napjainkig. Focisuli (1980) önálló képregényfüzet.; Szexi, 1991–92;
Spéci, 1992–96. 1978–88-ig a Népszava levelezési rovatában jelentek meg humoros
munkái. 1996—98-ig a Magyar Fórumnak rajzolt politikai karikatúrákat. Csoportos
kiállítás: Magyar Kulturális Alap, „Rege a csodaszarvasról” pályázat, III. helyezés
(1997); Jankó János közéleti karikatúra kiállítás (1999). Munkásságának zömét a
képregény teszi ki, annak is a realista, romantikus, kalandos ága. Kiadásában jelent
meg 1988–93-ig az első olyan magyar képregényújság, a Botond, amely nem külföldi
képregényeket közölt, jelenleg a 11. füzetnél tart. Illusztrációk: Zsigray J.: Távoli fény,
Tőr és paróka; Németh L: Zsarnokok futára; Sewell, A.: Fekete szépség; Muray, J.:
Tulipános Fanfan; Rose, J.: Tűzpárbaj a világűrben; Tarzan könyvek (10 db); Rick, P:
Jokes; Politikai karikatúrák; Vásott versek; Még vásottabb versek; Kalandozásaim;
Haláli; Lukodalmash; Marsbéli orgiák; Hűm. erotikus illusztrációk. (1986–90).
Publikáció: Magyar Ifjúság (1971–73), Pajtás (1972- (1975), Népszava (1973–87), Pesti
Műsor (1975–1977), Pesti Műsor (1976), Füles (1976–2006), Pesti Műsor (1977), Képes
Nyelvmester (1984–95), Képes Sport (1984), Botond (1989–1994 Szexi (1991–1992),
Spéci (1992–1996), Ludas Évkönyv (1993), 160, átlagosan 30 oldalas, oldalanként 5–6
kockás képregény. Több száz karikatúra.
 

Szólj hozzá!

FECSÓ JÓZSEF (1938.): karikaturista.
A Magyar Televízió főtechnikusa (1966). 1959-ben jelentek meg karikatúrái az Igaz Szó
katonai lap humormellékletében, a Néphadseregben és a Báli Újságban. Rajzolt még
a Magyar Ifjúság humormellékletébe (1960–1961), Ludas Matyi (1966–1967) és a Pajtás
(1971) részére.
Könyv: 1962-ben a Zrínyi Katonai Kiadó: Fecsó József Katonadolog címmel
karikatúrakönyvet adott ki. Szerepelt a magyar és külföldi karikaturistákat felvonultató,
1966-ban megjelentetett: Vonalparádé karikatúra gyűjteményben

Szólj hozzá!


FERTER JÁNOS (Szakadat, 1950.): karikaturista, tanár.
1968-ban végzett Szegeden a Móra Ferenc Szakközépiskolában. 1973: népművelőszervező
szakképesítés a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. 13 éven keresztül 5 község
művelődését irányítja, jelenleg is közalkalmazott. Első karikatúrái 1971-től az Ifjúsági
Magazin, Magyar Ifjúság, Magyar Rendőr, Füles, Magyar Hírlap, Kelet-Magyarország
lapokban jelennek meg. 1983–91 között szüneteltette munkásságát, majd 1991-től
ismét rajzol (Kelet-Magyarország, Magyar Nemzet, Nógrád megyei lap, 20 óra, Ludas
Matyi, Pesti Vicc, Kacagó Viccújság, Móricka kiadványok, LMLM vicclap. A Pató Pál
politikai élclap rajzolója (2003–2004) a lap megszűnéséig. 2004-től az Ügyes humor és
rejtvényújság foglalkoztatja, egyéb kiadványaiban is szerepel: Kópé, Eszes, Kápé,
Terefere, Ügyes Évkönyv.
Díj: 1976. Nyíregyháza: Alkotó Ifjúság pályázat és kiállítás: I. Díj. 1983. Budapest:
Sportfogadási és Lottó Igazgatóság országos karikatúrapályázat I. Díj.
Kiállítás: 1993 óta a „Vegyes saláta” című országos önálló vándorkiállításom
állomásai: 1999. Nyíregyháza, 2000. Fehérgyarmat-Mátészalka, 2001. Tiszavasvári-
Nyíregyháza a „Népművelők Országos Vándorgyűlése”, Kecskemét Örökösföld, 2002.
Kisvárda-Nagyhalász, 2003. Szigethalom, 2004. Dunakeszi, 2007. Dunaharaszti-
Szigethalom. Különböző témájú kiállítások voltak Kölcsén-Szatmárcsekén. („Vidék
hangjai” és „Környezetünk”) „Városi Polgármesterek Randevúja” című Országos
karikatúrapályázat és -kiállítás: Szekszárd 1999., Szeged 2000., Hévíz 2001., Budapest:
Országos karikatúra kiállítás: 1994., Fészek Klub. 1999., 3. Magyar Karikatúra Művészeti
Kiállítás. „Búcsú a XX. Századtól” című Országos Karikatúra és Pályázat, 2000. „Társasház”
kiállítás. 2000. „Újságíró szövetség”, 2005. Magyar Nemzeti Bank pályázat és
kiállítás. A „Gyermeksarok” című kiállítás országosan az első megjelenési forma, mely
Szigetszentmiklóson a Mocorgó óvodában valósult meg 2007-ben, és csak
gyermekhumorok, illetve gyermekportrék (grafikai) voltak kiállítva.
Publikáció: Magyar Rendőr (1971–73), Ifjúsági Magazin (1971), Magyar Ifjúság (1971–
77), Füles (1971–75), Ludas Matyi (1994), Magyar Nemzet (1992–95), 24 Óra (1995),
Dilibogyó (1998), Móricka (1998–2006), Pesti Vicc (1999), Súlyos (1999), Kismalac
(2000–2003), Kacagó Viccújság (2000–2006), LMLM (2000), Móricka Évkönyv (2002),
Pató Pál (2003–2004), Ügyes (2004–2006 Ügyes Évkönyv (2004–2006), Eszes (2004–
2006), Kópé (2004–2006), Terefere (2004–2006), Magyar Hírlap, Kelet Magyarország,
Nógrád Megyei. Szignó: NANI.
 

Szólj hozzá!

FÖLDES VILMOS (Esztergom, 1942.): karikaturista, tanár.
Rajztanárként végzett 1983-ban, 1991-ben pedig a JATE pedagógia szakán. 1966–76-
ig az esztergomi Szemüvegkeretgyárban formatervező, majd 1986-ig általános iskolai
rajztanár. 1986-től docens az Esztergomi Tanítóképző Főiskolán. A Tatabányai
Dolgozók Lapjában kezdett karikatúrákat rajzolni. 1966-tól több ifjúsági lapban sikerült
külsősként publikálnia: Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Pajtás, Úttörő Zsebkönyv,
Világ Ifjúság. A vezető humorlap, a Ludas Matyi 1966-tól közölte rajzait (1990-ig), a lap
megszűnéséig. Több megyei lap foglalkoztatja: Vas Népe, Fejér Megyei Hírlap,
Dolgozók Lapja, Kisalföld. A Hahota és a Hahota Pörgető fiatalok részére szerkesztett
humorújság nagyrészt Földes Vilmos rajzaira épült 1981-től 1992-ig. A rendszerváltozás
idején az Új Ludasban publikált, majd a Pesti Vicc következett.
Kiállítás, díj: Komárom megyei Pedagógus Képzőművészet tárlata (1983, 1984); 40
alkotó év, Bp., Műcsarnok (1985); Tavaszi Tárlat, Bp., Petőfi Csarnok (1994);
Nyíregyháza, 2–3. Karikatúra Biennále (1985, 1987); Magyar Karikatúra Fesztivál (1997,
1999); 2. és 3. Magyar Karikatúraművészeti Fesztivál (1998, 1999); III. díjat kapott, Best
of 2006. Önálló kiállítás: Gábor Andor Klub, Budapest (1983); Dorogi Galéria (1988);
Esztergom (1995).
Könyv: Névjegy, 2002 Ki mint véd, úgy adat! Háziasszonyok kézikönyve 1987, Ludas
Matyi rekordok könyve 1987, Micsoda város 1998.
Publikáció: Csúzli (1961), Dolgozók Lapja (1965–89), Igaz Szó (1966), Magyar Ifjúság
(1966–88), Ifjúsági Magazin (1966–73), Ludas Matyi (1966–89), Szabad Föld, Néplap
(1967–74), Füles (1967), Vas Népe (1968), Kisalföld (1968–72), Fejért Megyei Hírlap
(1968), Pajtás (1968–89), Ludas Matyi Magazin (1968–89), Úttörő Zsebkönyv (1969),
Világ Ifjúság (1969–71), Élet és Irodalom (1970–72), Zsákbamacska (1971), Napos Oldal
(1971), Majális (1973), Ludas Extra (1977), Ludas Matyi Évkönyv (1972–88), Humor VB.
(1978), Népsport (1980), Hahota (1981–92), Hahota Pörgető (1985–89), Háziasszonyok
(1987), 3. Országos Biennále (1987), Nemzetközi Kiállítás Katalógus (1988), Grimasz
(1988), Extra Ludas (1988), Ludas Matyi Évkönyv (1972–90), Új Ludas (1991–92), 24 Óra
(1992), Magyar Hírlap (1992), Hahota Évkönyv (1992), Magyar Nemzet (1993–2000),
Pesti Vicc (1997–99). Szignó: Földes, Vill.
 

Szólj hozzá!

FÜLÖP GYÖRGY (Debrecen, 1923.): újságíró, karikaturista, humorista.
1954-ben a Szabad Ifjúság című lapban kezdett rajzolni. Vidéken a Hajdú-Bihari
Naplónak volt munkatársa, és ebben az időben tűnt fel Dongó című vicclapban is.
1961-től a Ludas Matyi alkalmazta a sokoldalú, humoros versíró karikaturistát. 1990-ig a
Ludas Matyi Magazin, Ludas Matyi Extra, Ludas Matyi Rejtvény, Ludas Matyi Évkönyv,
Mindent Tudó Kis Ludas és minden egyéb alkalmi kiadványban szerepelt rajzaival.
Külsősként a Zsákbamacska, Plajbász és Paróka, Majális, Tollasbál, Humor Olimpia,
Humor VB, Színész Újságíró Magazin évente néhányszor megjelenő alkalmi
kiadványaiban is szinte minden esetben publikált. Napilapok: Népszava, Kisalföld, Vas
Népe, Új Néplap, Fejér Megyei Hírlap, Magyar Nemzet, országos és megyei lapok
foglalkoztatták. Rajzolt még hetilapoknak: Nők Lapja, Élet és Irodalom. 1990-től
alapító tagja volt az Új Ludas című újságnak, de az csak 1992-ig működött, és
megszűnt. Ezt követte az Úritök című vicclap, majd a Pesti Vicc 1999-ig. 1996-ban
újraindított Ludas Matyinak is dolgozott 1999-ig. Nyugdíjasként könyveket ír és illusztrál.
Kiállítás: 1. Országos Karikatúra Kiállítás 1983, 2. Országos Karikatúra Kiállítás 1985.
Könyv: Közhírré tétetik (1965); Görbe kalendárium (1966), 1001 vicc, Karikatúra-suli
(1986) /2000/ Hősök, zsenik, fa-pofák (1990), Nosztalgia abc, Vidám korrajz (1990),
Tréfás névnaptár, Kullancs KRESZ, Vigyázz magadra (1998), Zsidó viccek (1988), Zsidó
viccek II. (1990), Kertész legyen, ki boldogságra vágyik (1987), Szórakozós számolgató
(1999), Mesék a szeretetről. (1998), Bátorkodom bemutatni. Nagy vicc és karikatúra
gyűjtemény, Mókás Gyerekkalendárium, Mókás ABC, Vidám mesék, Napkeleti
történetek, Három kicsi magocska, Grízbe ragadt király, Mesefa, Forró (2000),
Vészkorszak (2006).
Publikáció: Szabad Ifjúság (1954), Csúzli (1961), Ludas Matyi (1961–90), Vas Népe
(1961), 80 Rajzzal a Föld körül (1961), Fejér Megyei Hírlap (1962), Dolgozók Lapja
(1962–65), Néplap (1962–66), Új Néplap (1963), Élet és Irodalom (1963), Ludas Matyi
Magazin (1963–90), Kisalföld (1964–68), Nők Lapja (1964), Őszi Kis Ludas (1966), Nők
Lapja Évkönyv (1966), Kincses Kalendárium), Nyári Kis Ludas, Tavaszi Kis Magazin,
Plajbász és Paróka (1966–67), Sportoló Kis Ludas (1967), Mindent Tudó Kis Ludas (1967),
Zsákbamacska (1968), Napos Oldal (1968–69), BUÉK (1968–70), Maronikus Népszava
(1969), Néplap (1970), Népszava Évkönyv (1970), Farsangi Népszava (1971), Érdekes
Kalendárium), 1953 Vicc (1972), Majális (1973), Képes Sport (1974–75), Nyári Örömök
(1974), Vidám Nyaralás (1974), Tollasbál (1975–90), Csúzli (1975), Zsákbamacska
(1975), Humor (1977), Humor OB. (1978), Nők Lapja Évkönyv (1982), Gólyahír (Ludas)
(1985), Színész Újságíró Magazin (1978), Humor Olimpia (1979), Extra Ludas (1986–89),
Humor VB. (1986), Kölyök (1987), 3. Országos Biennále), T-Boy (1988), Új Ludas (1990–
92), Új Ludas Magazin (1990), Új Ludas Évkönyv (1991), Ludas Matyi Évkönyv, Új Ludas
Magazin (1991), Kisalföld (1992–93), Bukfenc (1992), Kincses Kalendárium (1993),
Magyar Nemzet (Tökmag) (1993–94), Úritök (1993–94), Magyar Poén Tőzsde (1994),
Pesti Vicc (1995–99), Ludas Matyi Rejtvény Magazin (1996), Ludas Matyi (1996–99),
Vicc az egész (1998), LMLM (2000). Szignó: Fülöp, fül.
 

Szólj hozzá!


FÜZÉR JÓZSEF (Kiskunhalas, 1944.): ügyvéd, karikaturista.
1962-ben a szegedi Vedres István Építőipari Technikumban érettségizett.
Középiskolásként a labdarúgás (az NB III-ban) és a másik szenvedélye, ami
meghatározta az életét, a karikatúra-rajzolás volt. 1962–1970-ig: a Dél-Magyarország,
Petőfi Népe, Észak-Magyarország megyei lapokban, majd a katonai Igaz Szó (1965–
70) és a Magyar Ifjúság (1967–88), Ifjúsági Magazin (1966–70) humormellékletében
jelentek meg munkái. Peterdi Pál sportújságíró és humorista a Képes Sport (1968–71)
sportlapba rendszeresen beszerkesztette portré- és sportkarikatúráit. Alkalmi
megjelenései és egyben a legtermékenyebb időszaka 1973-tól 1988-ig tartott: a Füles,
Élet és Irodalom, Reform, Ludas Matyi, Velünk Történt (1979), Honvéd Program (1980),
Népsport (1980–88), Pesti Hírlap (1982), Hahota (1989), Nemzeti Képes Sport (1994).
1971–1976 közt az ELTE jogi karára járt, 1976-ban doktorált. 1986-tól ügyvédként
dolgozik. Munkája mellett portrékat rajzol, közéleti ismert emberekről, kiadási
szándékkal. Ars poéticája: mindenkor komolynak látszani, de isten őrizzen a
komolyságtól. Szigno: füzér.
 

Szólj hozzá!

GÁSPÁR ANTAL (Kalocsa, 1889. – Budapest, 1959.): grafikus, festő.
12 éves korában már a Gyermekújságnak, egy évvel később pedig a Kakas
Mártonnak készített rajzokat. Politikai és egyéb karikatúrái valamennyi jelentős
élclapban megjelentek. Az Üstökös, később Az Üstökös-Urambátyámnak 1906-tól 8
évig rajzolt kiváló portrés politikai karikatúrákat. A könnyebb, pikánsabb stílusú
Magyar Figaró és Pikkoló lapokban is közkedveltek voltak rajzai (1908). Szinte egy
időben rajzolt még: a Magyar Miska, Bohó Misi, a Móka, Erdélyi Bakter, Villám, Mátyás
Diák vicclapoknak. A nagy munkabírású grafikus a Borsszem Jankó élclap fő rajzolója
lett 1919–1934-ig. Még jelentős lapok voltak: Az Ojság, Herkó Páter, Bolond Istók. A
Pesti Hírlapban együtt rajzoltak Gömöri Imrével és Mocsay Bélával, s időnként már
szerephez jutott a tehetséges Szűr-Szabó József is. A Pesti Hírlap alkalmi
kiadványaiban önálló színes karikatúrái jelentek meg, pl. Pesti Hírlap Naptára. 1934-ig
a Pesti Hírlap, majd 1934–37-ig a Budapesti Hírlap karikaturistájaként dolgozott. A
magyar politika görbe tükre Bethlentől Gömbösig címmel jelent meg önálló
karikatúraalbuma (1934). 1937-től ismét a Pesti Hírlap munkatársa, ezzel egyidejűleg a
Függetlenség, az Esti Újság, az Esti Kurír, a Friss Újság, a Színházi Élet stb. is gyakran
közölte karikatúráit. 1945 után a Ludas Matyinak rajzolt 1959-ig, haláláig. A tapasztalt
karikaturista az induló vicclap meghatározó egyénisége volt, több színes címlapot,
portrét készített. Párhuzamosan a Pesti Izé 1948-ig, a Füles Bagoly 1950-ig, a F űrész
1947-ig, a Szabad Száj 1951-ig, a lapok megszűnéséig foglalkoztatták. A magyar
karikatúraművészet kimagasló egyénisége, fő megújítója, politikai karikatúrái kiváló
jellem- és korrajzok. A Magyar Újságrajzoló Művészek Egyesületének társelnöke volt.
Díj: Pro Arte (1949); érdemes művész (1956).
Kiállítás: II. Magyar Karikatúra Kiállítás Nemzeti Szalon (Bp., 1947): 2. 3. Magyar
Képzőművészeti kiáll. Műcsarnok (Bp. 1952–53): életmű kiállítás MÚOSZ Székház (Bp.
1959).
Könyv: Ne te ne (1911), Nagy Imre: Dr. Klein (1922), A békéért (karikatúra).
Publikáció: Kakas Márton (1892), Színház (1904–1906), Herkó Páter (1904), Az Üstökös
(1905), A Reflektor (1906), Üstökös-Urambátyám (1906–14), Magyar Figaró (1908–
1909), Magyar Miska (1909), Bohó Misi (1909), Pikkoló (1909–18), Móka (1909–10),
Erdélyi Bakter (1910–11), Magyar Figaró (1910), Színházi Élet (1911), Villám (1911),
Képes Színpad (1914), Nemzeti Sport (1918), Mátyás Diák (1919–37), Borsszem Jankó
(1919–34), Az Ojság (1921–23), Pest Hírlap (1923–28), Színházi Élet (1925–30), Az Ojság
(1925), Pesti Hírlap Naptára (1926), Az Ojság Pengős Naptára (1926), Pesti Hírlap
Kincsesháza (1927), Pesti Hírlap Vasárnapja (1927–38), Bolond Istók (1928–34), Pesti
Hírlap Naptára (1928–34), Szilveszter (1928), A Reggel (1930–32), Délibáb (1931),
Budapesti Hírlap (1933–37), Az Ojság (1931–37), Herkó Páter (1933–36), Pesti Futár
(1934), Vasárnapi Újság (1934), Reggel (1934), Kincses Kalendárium (1935), Tizenkét
órás Újság (1938), Színházi Élet (1938), Végre-Végre (Cegléd) (1940), Kossuth Népe
(1945), Fényszóró (1945), Képes Figyelő (1945), Ludas Matyi (1945–59), Képest Hét
(1945), Esti Újság), Esti Kurír, Friss Újság, Szabad Száj (1946–51), Izé (1946), Pesti Izé
(1946–48), Fűrész (1947–49), Szabad Száj Naptár (1947), Hírlap (1949), Füles Bagoly
(1949–50), Képes Figyelő (1949), Béke és Szabadság (1951–56), Füles (1958). Szignó:
Gáspár.
 

Szólj hozzá!


GÁSPÁR IMRE (Budapest, 1947): tervezőszerkesztő-tipográfus, karikaturista.
Képesítés: 1968: nyomdai montírozó-fénymásoló, 1969: nyomdai retusőr, 1972–1975:
MÚOSZ Tördelőszerkesztői Akadémia, 1988–1990: Iparművészeti Főiskola Felsőfokú
Tipográfusképző.
Munkahelyek: Kossuth Nyomda (1968–1975), Ifjúsági Lapkiadó Vállalat (1975–1977),
Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (1977–1989), Magyar Ifjúság (1989), Reform (1989–
1991), Ludas Matyi (1989–1992), Füles (1994–1995),Új Magyarország (1990–1991),
Ufómagazin (1992–2000), Vasárnap Reggel (2000–2006).Német-magyar Szakmai
Képző /óraadó szaktanárként/ 1998-tól.
Publikáció: Füles 1969-1977, Kis Füles 1994-1995, Füles évkönyvek/1977-1995/ Ludas
Matyi /1967-1998/ Ludas Matyi évkönyvek /1982-1990/. Továbbá: Ifjú Nyomdász
(1967–1968), Ifjúsági Magazin (1967–71), Vigyázat, a humor mögött pénz van (1968),
Magyar Ifjúság (1969–1985), Ifjúsági Magazin (1967–1971), Világ Ifjúság (1969), Bakfity
(1972), Hanglemez Magazin (1972), Rádió és Tévé Újság (1972), Filmszem (1976),
Lobogó (1977), Hétfői Hírek (1985), Pesti Műsor Szilveszter (1977), Szúr (1988), Ludas
Matyi Évkönyv (1982–90), Nyári Örömök (1984), Diáknaptár (1985), Tévé Magazin
(1987), Tollasbál (1987), Mikroszkóp Újság (1988), Szúr Magazin (1988), Népszabadság
(1989), Országos Biennále Nyíregyháza (1985,1987,1989,), Új Szabad Száj (1989–91),
Magyar Szó (1990), Kobak (1992–1998), Ufomagazin (1992–2000), Extra Ludas (1992),
Ludas Matyi (1996–99), Vasárnap Reggel (2000–2006).Best of 2007. Könyv:
Álomcsapat /1977/ A fele sem igaz! /1984 és 1986/ Első világvége évkönyv.Reccs
/1999/.Barangolás az operák világában I-IV 2004-2006.Fejvadász,/ 2006/
Díjak:Tolentino- különdíj.
 

Szólj hozzá!

GERŐ SÁNDOR (Budapest, 1904. – Budapest, 1977.): grafikus, karikaturista.
Uitz Béla festőiskolájában tanult. Budapesten dolgozott mint tisztviselő, majd 1928-ban
öt évre Berlinbe ment, és rajztudását fejlesztette. 1930-tól kezdett karikatúrákat
rajzolni, a Morgenpost című napilap Brummbeer című szatirikus mellékletébe. A
Lustige Blätter című élclapban rendszeresen publikált karikatúrákat. Rajzolt
sporttémákat is. Berlint elhagyva fél évre Koppenhágába költözött, majd 1933-ban
tért vissza Budapestre, ahol reklámgrafikákat és illusztrációkat készített. A Móka
(Lugos) 1932-től 1933-ig közölte karikatúráit. A Pikáns Új Magazin részére rajzolt
karikatúrákat és grafikákat (1934), majd a Délibáb, Vasárnapi Újság, Függetlenség
című lapoknál volt külsős rajzoló. A 9 számot megélt Pesti Posta vicclapban
munkatársai voltak: Szepes Béla, Toncz Tibor, Szigethy István, Hauswirth Magda, Byssz
Róbert, Bató Géza, Pesthy István. 1946–66-ig a Ludas Matyinál belső munkatársként
dolgozott. Karikatúráival számos egyéb budapesti lapban is szerepelt: Képes Hét,
Magyar Rádió, Színház és Mozi, Béke és Szabadság, Vöröskereszt Családi Lapja,
Magyar Ifjúság, Képes Újság, Füles, több megyei újság, Plajbász és Paróka.
Kiállítás: Magyar Újságrajzoló Művészek karikatúra kiáll. (1946–47); Plakátkiállítás:
Szalmássy Galéria. Nemzeti Szalon (1948); Nemzeti Szalon (1950-tôl); Magyar
Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok (1955); Képzőművészetünk tíz éve. Műcsarnok
(1960); Magyar Plakáttörténeti kiállítás, 1885–1960 Műcsarnok; Magyar karikatúra
kiállítás, Magyar Kulturális Intézet (Szófia, 1962).
Könyv: A békéért (karikatúra).
Publikáció: Morgenpost (1930), Lustige Blätter (1930 Móka (Lugos) (1932–33), Új
Magazin (1934), Vasárnapi Újság (1934), Délibáb (1935–38), Függetlenség (1939), Pesti
Posta (1944), Magyar Rádió (1946), Ludas Matyi (1946–47), Képes Hét (1946), Ludas
Matyi Magazin (1947–48), Magyar Szó Naptár (1948), Színház és Mozi (1954), Béke és
Szabadság (1956), Gondűző Naptár (1957), Vöröskereszt Családi Lapja (1959),
Magyar Ifjúság (1959–61), Képes Újság (1960–68), Füles (1960), Fejér Megye Hírlap
(1961), Néplap (1961), Vas Népe (1961–64), 80 Rajzzal a Föld körül (1961), Fejér Megyei
Hírlap (1962), Kisalföld (1962), Dolgozók Lapja (1962–64), Néplap (1962), Képes Újság
(1962), Tavaszi Tárlat (1962), Kisalföld (1962–64), Új Néplap (1963), Ludas Matyi
Magazin (1964–77), Nők Lapja (1964–66), Dolgozók Lapja (1965–66), Plajbász és
Paróka (1965), Nyári Örömök (1965), Napos Oldal (1968).
 

Szólj hozzá!

GERSE LÁSZLÓ (Budapest, 1946.): grafikus, karikaturista.
Gépipari technikumot végzett Budapesten 1964-ben. Felsőfokú reklámgrafikai
propaganda iskolát 1982-ben. A MÚOSZ újságíró iskolán tervezőszerkesztő kurzust
1984-ben. 1964–78 között a MÁV-Posta Számítógép Központ dolgozója. 1978–84-ig az
ÁKV reklámgrafikusa és karikaturistája. 1984–92 k özött a F igyelő t ervező grafikusa,
karikaturistája (a Fintor című rovat szerkesztője.). 1992–97-ig a Teszt Magazin tervező
grafikusa, karikaturistája. 1997-től a Geomédia Kiadó művészeti szerkesztője. 1970-től
jelennek meg folyamatosan karikatúrái különböző napi-, heti- és havilapokban,
valamint bel- és külföldi kiadványokban (Füles, Ludas Matyi, Rakéta Regényújság,
Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Hócipő, Teszt Magazin, Magyar Hírlap, Szabad Föld).
Számos könyvet illusztrált.
Díj: Az év legjobb címlapja pályázat, III. díj (1988); Múzeumok Majálisa, közönségdíj
(1996).
Kiállítás: Több ízben vett részt csoportos kiállításon (Montreal és Knokke-Heist, 1976–88;
Karikatúra Biennále, Nyíregyháza, 1985, 1987, 1989). Önálló kiállításai: Fókusz
Könyváruház (1983).
Publikáció: Ludas Matyi (1957–87), Ifjúsági Magazin (1968–87), Magyar Ifjúság (1968–
79), Világ Ifjúság (1969), BUÉK (1973–74), Ludas Magazin (1973–75), Füles (1974–75),
Kincses Figyelő (1984–1992), Teszt Magazin (1992–1997), Kalendárium (1978), Rakéta
(1980–86), Szabad Föld, Magyar Hírlap, Világnyelv (1981), Hahota (1986–90), Hócipő
(1989–94), Extra Ludas (1987), Álarc (1990). Szignó: Gerse.

Szólj hozzá!

GYARMATHY LÁSZLÓ (Tatabánya, 1955.): pszichológus, grafikus.
1985-ben szerzett diplomát az ELTE pszichológia szakán. 1974–79-ig a Pannónia
Rajzfilmstúdióban rajzoló. 1985–87-ig a Jahn Ferenc Kórház pszichiátriáján, 1987-től a
Budapest I. kerületi ideggondozóban pszichológus. 1993 óta Ausztriában dolgozik
(SOS Kinderdorf, AKS-gyermekambulancia). A rendszerváltozás idején tűnt fel politikai
karikatúráival. Többalakos rajzokat készített igényesen kivitelezett háttérrel, enteriőrrel.
A Hócipő 1989-ben kezdte foglalkoztatni a már rajzfilmesként rutint szerzett
karikaturistát. Kurír című lapban (1990–92 között) publikált. A Kurír mellékleteként
megjelenő Elefánt vicclap két szerkesztője Földes Péter és Krenner István is
lehetőséget biztosított a portrékarikatúrában is jártas grafikusnak. Illusztrációkat
készített dr. Benedek László Játék és pszichoterápia című művéhez.
Kiállítás: Nemzetközi Karikatúra Kiállítás, Budapest, 1990.
Publikáció: LUDAS MATYI 1990, Hócipő (1989–92), Kurír (1990–92), Elefánt (1991–92), Nemzetközi Karikatúra
Kiállítás Katalógus (1988).
 

Szólj hozzá!

GYÖNGY KÁLMÁN (Magyarszarvaskend, 1944.): szerkesztő, karikaturista.
Iskola: Jurisich Miklós Gimnázium (1962), Általános vegyész (1975), Kereskedelmi
Reklám Marketing 1983, Film-, video-operatőri képesítés (2 éves képzés, MAFSZ). 1965–
89-ig a MOL-nál vegyész, majd reklámpropagandista. 1989-től saját vállalkozásban
karikatúrák, videofilmek készítésével foglalkozott. Fiatal korában munkája mellett
1964–1977-ig rajzolt a Vas Népe, Igaz Szó, Magyar Ifjúság, Zalai Hírlap, Ifjúsági
Magazin, Szabad Föld részére. 1977 után amatőr filmeket és videofilmeket készít,
filmjeit a televízió is bemutatta. 1989-től ismét lehetősége nyílt az Új Szabad Száj és a
Ludas Matyi vicclapokban publikálni, mellette: Elefánt, Hahota, Magyar Honvéd, Pesti
Hírlap, Pesti Veréb, Pesti Vicc, Fülig Jimmy, Ügyes stb. újságokban is közölték rajzait.
1992–98-ig a Magyar Nemzet napilap rajzolója. 1996–2003-ig a Népszabadság című
napilap Budapest mellékletének készített karikatúrákat. 1996-tól alapító tagja és
szerkesztője volt a Veszett Veréb vicclapnak. Alapító tagok: Rau Tibor, Lehoczki Károly
(czki) Szabó László Róbert (MARABU) Jelenszky László, Nemes Zoltán, Szmodis Imre,
Békési Sándor József (joe). A Veszett Veréb 1999-ben szűnt meg. 2000-ben saját
vállalkozásban a Rejtvény Futár, Rejtvény Mazsola később Olasz Rejtvény
Magyaroknak, Skandinávrejtvény Magyaroknak, Laza Olasz, Hüvelyk Matyi, Nagyon
Nagy Olasz című újságokat alapította és szerkesztette.
Díj: Az Országos Kaposvári Karikatúra Kiállításon III. Díj 1997 , Országos „Füst”
Pályázaton II. díj, az International Message Cartoon Fest ‘94-ben (Japán) különdíj.
2002: Városunk című kiállításon I. díj.2010 XIV ORSZÁGOS KARIKATÚRA KIÁLLÍTÁS I.díj, 2010 Százhalombatta Kar.Kiállítás III.díj.
Kiállítás: Több csoportos kiállításon vesz részt (Ausztria, Belgium, Jugoszlávia,
Törökország, Franciaország, Japán, Kanada, Portugália. Irán, Budapest, Kőszeg,
Kaposvár, Eger, Best of 2005, 2006,2007,2008,2009).
Könyv, könyvillusztráció: Vicc Albummm 1994, Névjegy 2003, A dohányzás 2000 éve
1999, Gól volt… gól nem volt 2002, Micsoda Város 1998, Polgári Kaszinó 2002,
Vállalkozás Előtti Intelmek 2000, A rendszerváltás humora 1992, Lucky Dip I. 2000,
Lucky Dip II. 2001, Best of 2005, 2006,2007,2008,2009. Wessely Gábor: Magyar Fanyar 2006, Magyar
karikaturisták adat- és szignótára 1848–2007, lexikon (2008).
Publikáció: Vas Népe (1964–70), Igaz Szó (1965–70), Magyar Ifjúság (1966–77), Zalai
Hírlap (1966–76), Ifjúsági Magazin (1966–68), Vigyázat, a humor mögött pénz van
(1968), Új Szabad Száj (1989–92), Tallózó (1990–93), Riport (1990), Ludas Matyi (1990–
93), Ludas Matyi Magazin (1990–93), Ludas Matyi Nyári Örömök (1990–93), Magyar
Honvéd (1990–95), Rajzszex (1990), Monokel (1990), Gázláng (1991), Elefánt (1991–95),
Ludas Matyi Évkönyv (1991), Hahota (1991–93), Pesti Hírlap (1992), Magyar Nemzet
(1992–98), Pesti Veréb (1992–93), Extra Ludas (1992–93), A Hírlap (1993), Déli Hírek
(1993–97), 24 Órás (1993–97), Néplap (1993–2004), Zalai Hírlap (1993–94), Petőfi Népe
(1993–96), Kanizsa (1993–94), Napló (1993–96), Hódmezővásár (1993–94), Jászkun
Krónika (1993–94), Vasvármegye (1993–94), Pesti Hírlap (1993), Ludas Matyi Évkönyv
(1991–1993), Magyar Fórum (1993–96), Ludas Matyi Rejtvény Magazin (1993), Jászkun
Kakas (1993–2004), Nemzeti Képes Sport (1994), Magyar Poén Tőzsde (1994), Új
Demokrata (1994), Álláskereső (1994–96), Pesti Veréb (1994), Új Borsszem Jankó (1994),
Darázs (1994), Új Kelet (1995), Heves Megyei Nap (1995), Dunaújváros (1995), Új
Magyarország (1995), Pesti Vicc (1995), Fülig Jimmy (1995), Mai Nap (1995), Kisalföld
(1995–2005), Nevessünk (Érd) (1996), Kacagó Viccújság (1996–98), Ludas Matyi (1996–
99), No Komplett (1996–2000), Vicc-Mix (1997–99), Vicc Özön (1997–98), Vicc Börze
(1997–98), Príma Vicc Parádé (1997), Ügyes (1997–2006), Napi Magyarország (1998),
Humor Patika Tükör (1998), Népszabadság (1996–2003), Kacsa (1998–99), Dilibogyó
(1998), Jó Vicc (1999–2006), Pistike (1999), Tollasbál (2000–2001), Play-Boy (2000),
Ügyes Évszakok (2000–2006), LMLM (2000), Vasárnapi Néplap (2001), Ludas Magazin
Évszakok (2001), Kutyahús (2001), Móricka (1996–2000), Vasárnap Reggel (2003–2004),
Hölgyvilág (2003), Hajnali Krimi (2003), Hatvanhat (2003), Fanny (2003–2006), Pató Pál
(2003–2004), Rejtvény Futár (2000–2006), Rejtvény Mazsola (2000–2006), Olasz Rejtvény
Magyaroknak (2002–2006), Laza Olasz (2003–2006), Hüvelyk Matyi (2004), Kakas
Márton (2002–2006), Félórás (2004–2006), Eszes (2004–2006), Tere-Fere (2002–2006
Poén Találat (2004), 51 vicc 15 rejtvény (2004), Zsebrejtvény (2004), Skandi Vadászat
(2005), Havi Skandi (2006), Poén Halászat (2006), Hüvelyk Matyi (2007), Nagyon Nagy
Olasz (2007). Szignó: Gy. K. vagy GYÖNGY.
 

Szólj hozzá!

GYULAI LÍVIUSZ (Barót, 1937.): grafikus.
1962-ben végzett Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán (grafikai szakon), ahol
Fónyi Géza, Kmetty János és Ék Sándor tanítványa volt. Tanult Olaszországban és
Angliában. 1960-tól rajzol karikatúrákat, grafikákat, illusztrációkat az Élet és Irodalom
részére, filmes tevékenysége mellett is, mintegy 25 évig. 1962: Ludas Matyi vicclap
külsős rajzolója. Publikált még grafikákat és karikatúrákat a Film Színház Muzsika (1964-
), Színház és Mozi 1964, Rakéta (1974–78), Magyar Ifjúság (1985), Kisdobos (1989).
1975-től animációs filmeket is készít.
Díj: Oklevél, Lipcse (1964); aranyérem, Firenze, II. Firenzei biennále (1971); Ezüst
galamb-díj, Lipcsei filmfesztivál (1972); Munkácsy-díj (1973); Arany Nofretete-díj, Kairói
filmfesztivál (1978); Érdemes művész (1989).
Kiállítás: Brno, Buenos Aires, Carpi, Lipcse, Sáo Paulo, Tokió stb.; Stúdió-kiáll.; Ernst
Múzeum; 1968 Stúdió (’58, ’68, 1968–69); Műcsarnok (1968, 1969, 1971, 1978); MNG;
stb. Önálló kiáll.: Dürer Terem (Bp., 1966); Bécs (1968); Amsterdam (1973); Fészek Klub
(Bp., 1974); Csók Galéria (Bp., 1975); München és Műcsarnok (Bp., 1981); Sárospataki
Képtár (1992); Festőterem (Sopron, 1997, 1998); Arte Fiera (Bologna, 1998); Vigadó
Galéria (Bp., 1998); Tampere (Finnország.); Kaunas (Litvánia); Riga (Lettország., 2000).
Fametszetet és rézkarcot is alkotott.
Könyv: 500 könyvet illusztrált (pl. Mészöly D.: Villon és a többiek (1966), Weöres S.:
Psyché (1972), Sterne. L.: Érzékeny utazások (1976). Illusztrálta többek között a
Carmina Buranát, valamint Szerb Antal, Karinthy Frigyes, Csokonai, E. T. A. Hoffmann,
Cervantes, Villon, Mark Twain és Italo Calvino műveit.
Film: Jómadarak, tévésorozat 1–13. (1979–80); Delfinia, animációs rövidfilm (1976), Új
lakok, animációs rövidfilm (1977), Tinti kalandjai - tévésorozat. 1–13. (1987–89), Jónás
(1996), Cannes-i versenyfilm, Golyós mese (1998), Szindbád bon voyage! (1999).
Diafilm: Trilevip, a törpe (1989), Szélike királykisasszony (1987), Kőtörő (1990).
 

Szólj hozzá!

HADNAGY GÁBOR (1945.) tanár, újságíró, karikaturista.
A főiskolára készülés jegyében gimnazista korában a vívás mellett hetente háromszor
a székesfehérvári Áron Nagy Lajos és M. Tóth István festőművészek rajzszakkörébe járt,
közben karikatúrákat is kezdett rajzolni. 1960-ban a Csúzli, majd 1962-től 2005-ig a
Fejér Megyei Hírlap közölte karikatúráit. 1962-ben a Magyar Ifjúságban Mikulka Gyula
művészeti szerkesztő a „Karikatúra ifjú művészei” sorozatban bemutatta Hadnagy
Gábort. Középiskola után Szombathelyen a tanárképző főiskolán tanult tovább,
népművelő-könyvtáros szakot végzett. A tanulmányai mellett több országos lapban
publikált: Füles 1963, Ludas Matyi (1963–76), Nők Lapja (1964), Élet és Irodalom,
Magyar Ifjúság (1962–1971). Diplomaszerzés után két év kultúrmunka, majd a
székesfehérvári Fejér Megyei Hírlaphoz került újságírónak. A MÚOSZ tördelőszerkesztői
akadémia elvégzése után laptervezőként dolgozott. Újságíró munkája mellett
publikált: a Ludas Matyi, Magyar Ifjúság, Esti Hírlap, Élet és irodalom, Füles, Nők lapja,
Szabad Föld, Delta, RTV újság, Tükör, Népszava, Autó motor, Igaz szó, Fejér Megyei
Hírlap, Vas Népe, Zalai Hírlap, Somogyi Néplap újságokban, és szinte az összes megyei
napilapban, valamint több külföldi újságban. Rajzolt képregényeket is. Szerkesztői
munkája alatt kétszer lett a legszebben tervezett megyei napilap a Fejér Megyei
Hírlap. 2001-ben az European Newpaper Award versenyben 185 európai napilap
között egyetlen magyar újságként Award of Excellenc-díjat kapott a hétvégi
melléklet. Felelős szerkesztőként dolgozott a lapnál nyugdíjaztatásáig.
Kiállítás: öt önálló kiállítás. Csoportos kiállítás: Vigyázat, a humor mögött pénz van
(1968), 1. Országos Karikatúra Kiállítás.
Díj: Könyvheti pályázat I. díj (1962).
Publikáció: Csúzli (1960), Fejér Megyei Hírlap (1962–2006), Füles (1963 Ludas Matyi
(1963–1976), Vas Népe (1963–66), Magyar Ifjúság (1962–71), Élet és Irodalom (1964–
66), Ifjúsági Magazin (1968), Fejér Megyei Zűrlap (1969), Ludas Magazin (1970), Esti
Hírlap, Szabad Föld, Delta, RTV újság, Tükör, Népszava, Autó motor, Igaz Szó, Zalai
Hírlap, Somogyi Néplap. Szignó: ha, vagy hadnagy.
 

Szólj hozzá!

HARGITAI ZSIGMOND (Esztergom, 1942. – Pécs, 2004.): karikaturista.
Érettségi után építész mérnöknek készült, de a rajzolás jobban vonzotta, az első
időszakban karikatúra rajzolással foglalkozott. Publikált: a Ludas Matyi (1966–71),
Magyar Ifjúság (1966–78), Vas Népe (1967–70), Fejér Megyei Hírlap (1967), Ifjúsági
Magazin (1967–69), Groteszk (1969). Ludas Matyi Magazin (1969–70), Füles (1975),
Ludas Matyi Évkönyv (1977) és a Fejér Megyei Hírlap (1989) újságokban. Rajzstílusa
egyedi volt, a karikatúrában ritkán előforduló békaperspektívából rajzolta meg
poénjait. „Ötletteli, lendületes vonalvezetésű, lényegre törő, politikus és kritikus
szellemű képi szatírák. Különösség, hogy ezekből személyiségének egyfajta játékos
rejtőzésre, átváltozásra való hajlama is kiderül. Időnként megváltoztatta stílusát, és
Galambos Hédi (volt felesége) álnéven publikált. A karikatúrát a festészet váltotta ki.
Újabb, érett periódusában visszalépett a természetelvűség felé, noha megtartott
valamit az expresszív lebegésből, és kétségtelen más avantgárd izmusok ihletése is.
Színein a rózsaszínek, narancsvörösek, halvány sárgák, ködlően kékek és fehérek
uralkodnak. Komponálása oldottan, de tudatos ritmikussággal tölti be a felületet. Ha
mindenáron valamely hagyományos művészettörténeti terminussal akarnám kifejezni
alkotói modorát, a szentendreiek vagy a Gresham Kör vagy a negyvenes évek
európai iskolája rokonának mondanám, mely irányzatok bármelyike is meglehetősen
tág fogalom.” (Fejér Megyei Hírlap). Szignó: Hargitai, Galambos.
 

Szólj hozzá!

HAUSWIRTH MAGDA (Budapest, 1903. – Budapest, 1999.): újságrajzoló, karikaturista.
A Színházi Élet (1926–36) című újságban főleg karikatúraportrékat rajzolt. Nőies, finom
ízlésű grafikáit színházi újságoknál közölték: Sztár Film-Magazin, Rádióújság, Sztár, Új
Magazin, Magyar Magazin, Film Színház. Az úgy nevezett vicckarikatúra rajzolásban is
kiváló volt, így egyedüli nőként a Pesti Posta politikai vicclapban is megjelentek
karikatúrái. 1945 után megjelenési lehetőség a Pesti Izé (1946–48), a Fűrész (1947- 49),
a Szabad Száj (1946–51) vicclapokban volt. A Ludas Matyi 1947-től foglalkoztatta. A
Füles Bagoly humor- és rejtvényújsága, a Nők Lapja, a Béke és Szabadság, az Élet és
Irodalom és az induló Füles rejtvényújság a már magabiztos portrést, illusztrátort
szívesen alkalmazta.
1951–53-ig az IBUSZ sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humorújságokba is meghívást
kapott: Plajbász és Paróka, Zsákbamacska, Tollasbál, Tollasbál Bizalmas. Ifjúsági lapok:
Ifjú Sólyom, Pajtás, Világ Ifjúság. Foglalkozott rajzfilmkészítéssel is (Pannónia Filmstúdió,
1954–56).
Kiállítás: Több csoportos kiállításon szerepeltek alkotásai (Nemzeti Színház, 1946;
Nemzeti Szalon, 1947, 1951; Műcsarnok, 1968).
Díj: Aranytoll (1992).
Publikáció: Színházi Élet (1926–36), Nyíl (1933), Sternberg Híradó (1934), Láng (1934),
Színházi Élet Jubileumi Album (1935), Rádióújság (1937–44), Sztár Film-Magazin (1937),
Sztár (1938–41), Új Magazin (1938), Magyar Magazin (1929), Film Színház (1943), Pesti
Posta (1944), Szabad Száj (1946–51), Pesti Izé (1946), Fűrész (1947–49), Színház (1947), A
Hírlap Naptár (1947), Képes Kurír (1947), Szabad Száj Naptár (1947–48), Pesti Izé (1946–
48), Ludas Matyi (1947-), Füles Bagoly (1949–50), Naptár (1950), Nők Lapja (1950),
Kincses Kalendárium (1953–58), Béke és Szabadság (1955–56), Irodalmi Újság (1956),
Füles (1957–90), Ifjú Sólyom (1959), Élet és Irodalom (1959–63), Pajtás (1959), Csúzli
(1960), Ország-Világ (1961), Világ Ifjúság (1961–67), Tavaszi Rejtvények (1961–67), Füles
Évkönyv (1962–90), Ki mit tud? (1966), Dupla vagy Semmi (1966–67), Képes Sport
(1969), Plajbász és Paróka (1969), Zsákbamacska (1970), Rendkívüli Füles (1974),
Tollasbál (1975–84), Szúr (1977), Kincses Kalendárium (1979), Tollasbál-Bizalmas (1981–
84). Szignó: Hauswirth vagy H.
 

Szólj hozzá!

HEGEDÜS ISTVÁN (Budapest, 1932. – Budapest, 2007.): grafikus, karikaturista.
A Képzőművészeti Főiskolán 1956-ban szerzett alkalmazott grafikai diplomát. A Ludas
Matyi újságban 1949-ben jelent meg külsősként karikatúrája. A Farsangi Mulatságok
(1952–55) é s a G ondűző Naptár (1957) rajzolója volt, majd 1957-től, a f őiskola
elvégzése után munkatársként dolgozott a Ludas Matyi vicclapnál. Az egyik
címlapspecialistája lett a lapnak. Szerepelt minden mellékkiadványban: Ludas Matyi
Magazin, Ludas Matyi Extra, Nyári Örömök, Őszi Kis Ludas, Ludas Matyi Rejtvényújság,
Ludas Matyi Évkönyv. A főállás mellett publikált heti-, havilapokban: Magyar Ifjúság,
Film Színház, Film Színház Muzsika, Rakéta, Világ Ifjúság, Kölyök, Galaktika, Élet és
Irodalom, Új Tükör, napilapokban. A Népszabadságba és a Magyar Nemzetbe rajzolt.
Meghívták alkalmi humorkiadványok szerkesztőségei is: Tollasbál, Plajbász és Paróka,
Szúr, Humor EB, Humor VB, Humor Olimpia, Zsákbamacska. 1990-ben az Árkus József
által alapított Új Ludasnál dolgozott, majd az Úritök vicclapban 1993-ig. A Pesti Vicc
1994-től 1999-ig, a lap megszűnéséig foglalkoztatta. Plakátokat, könyvillusztrációkat,
címlapokat is készít. Illusztrálta többek között Mark Twain, Gogol, Roald Dahl,
Wodehouse, Leacock műveiből készült köteteket az Európa, az Helikon, illetve a Móra
Kiadónál.
Díj: Munkácsy Mihály-díj (1967); Munka Érdemrend (bronz, 1969); érdemes művész
(1986); A MÚOSZ díja (1987); A Művelődési Minisztérium díja (1989).
Kiállítás: 1960–80 között számos csoportos karikatúra és alkalmazott grafikai kiállításon
vett részt (pl. Nemzeti Szalon. 1953, 1963, 1964. 1965, 1975, KK1; Ny-Berlin. Műcsarnok,
1978). 1991-ben San Franciscóban szerepelt rajzaival. Önálló kiállításai: Helikon
Galéria (1981); Collegium Hungaricum (Bécs, 1982). Néhány rajzát a Bázeli Kortárs
Karikatúramúzeum őrzi.
Könyv: Csodabogarak (1960); Futok a pénzem után (Somogyi Pállal, 1966): Nyomjuk a
sódert (Kürti Andrással, 1970); Itt a kezem, nem disznóláb (Csukás Istvánnal, 1977);
Mátyás király (Kiss Dénessel, 1987). F. tévé: Alfonshow (Sajdik Ferenccel, Várnai
Györggyel), A rendszerváltás humora, Micsoda város.
Publikáció: Ludas Matyi (1949–90), Farsangi Mulatságok (1952–55), Gondűző Naptár
(1957), Magyar Ifjúság (1957–59), Csúzli (1960), Tollasbál (Szolnok, 1961), Film Színház
Muzsika (1961), 80 Nap a Föld körül (1961), Élet és Irodalom (1962–77), Tavaszi Tárlat
(1962), Ludas Matyi Magazin (1963–90), Nők Lapja (1964), Nyári Örömök (1965), Őszi
Kis Ludas (1966), Új Írás (1966), Krimi Magazin (1966), Nyári Kis Ludas (1966), Plajbász és
Paróka (1966–71), Néplap (1967), Budapest (1967-), Sportoló Kis Ludas (1967), Mindent
Tudó Kis Ludas (1967), Zsákbamacska (1968), Napos Oldal (1968), BÚÉK (1968), Film
Színház Muzsika (1971), Film Színház Muzsika Évkönyv (1971), Rakéta (1974–89), Csúzli
(1971), Interpress (1976), Nyári Örömök (1977), Szúr (1977), Humor (1977), Humor EB.
(1977), Pajtás (1978), Tollasbál (1979), Humor Olimpia (1979), Világ Ifjúság (1983), Új
Tükör (1983), Tévé Könyv (1983), Gólyahír (1985), Extra Ludas (1986–89), Grimasz
(1986), Humor VB. (1986), 3. Országos Biennálé, Kincses Kalendárium (1987), T-Boy
(1988), Kölyök (1988), Galaktika (1988), Nemzetközi Kiállítás Katalógus (1988),
Népszabadság (1989), Tollasbál (1990), Új Ludas (1990–92), Új Ludas Magazin (1990–
92), Új Ludas Évkönyv (1991), Elefánt (1991), Hócipő (1991), 24 Óra (1992), Kisalföld
(1992), Bukfenc (1992), Reader’s Digest (1993–2003), Tiszacipő (1993), Magyar Nemzet
(Tökmag) (1993–94), Úritök (1992–1993), Pesti Vicc (1994–1999), Magyar Nemzet
(1999). Szignó: Hihi.
 

Szólj hozzá!

HEGYI FÜSTÖS LÁSZLÓ (1950 – 2003): grafikus, tanár, animációs filmrendező.
Tanárképző Főiskolát végzett. Kezdetben karikatúrákat rajzolt a Magyar Ifjúság (1969–
75), humormellékletében, majd a Világ Ifjúság (1969), Ludas Matyi (1970), Füles (1971),
Néplap (1974–75) is foglalkoztatta. Több televíziós műsort vezetett mint tanár,
felhasználva rajztudását, előadásait illusztrálta. Az Átváltozó rajzok sorozatot 1990-ben
könyvalakban is megjelentette. Célja volt a játékos, de elgondolkodtató rajzolás
terjesztése, közönségét bevonta és ösztönözte az együttrajzolásra. A Kecskeméti
Műteremben animációs filmrendezőként tevékenykedett, a Magyar népmeséksorozatot
dolgozták fel munkatársaival: A Csókaleányok, Ábelesz, Kóbelesz stb. A
népszerű, többszörösen díjazott rajzfilmsorozatot még napjainkban is többször
láthatjuk ismétlésben a Magyar Televízióban. A Vizipók csodapók rajzolóstáb
tagjaként a filmsorozat háttérrajzait készítette el.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása