Ludas Matyi karikaturistái

HERNÁDI TIBOR (1951.): rajzfilmrendező.
Ismert animációs filmje a Bubó sorozat. Reklámfilmsorozata a Redbull. Karikatúrákat
rajzolt a Ludas Matyi Magazin (1976) címlap, és az Élet és Irodalom (1984) részére.
 

HIDVÉGI JÁNOS (1949.): karikaturista.
Első rajzai az Ifjúsági Magazin (1968–71) és a Magyar Ifjúság (1969–77)
humormellékletében jelentek meg, majd a Ludas Matyi Magazin (1968–75), Ludas
Matyi (1968–86), vicclapok külsősként foglalkoztatták. Gyengébb grafikai
megoldásait kiváló humora feledtette. Rajzait vidéki megyei lapok is közölték: Vas
Népe (1969–71), Néplap (1969–74), Kisalföld (1970–74), Dolgozók Lapja (1969). A
Magyar Rendőr (1969–76), humormellékletében rendszeresen publikált. Alkalmi
megjelenést biztosított az Élet és Irodalom (1969–70), Világ Ifjúság (1969) és a BÚÉK
(1970) című újság. Szignó: hidvégi (az i pontja helyett egy virág).
 

HÍRES HRABUSA LÁSZLÓ (Újpest, 1917.): karikaturista. Szepes Bélához hasonlóan
sportkarikaturistaként ismert. Publikált a Nemzeti Sport (1944–47), Sport (1948),
Népsport (1958), lapokban. Külsősként rajzolt a Magyar Ifjúság (1959–63), Ludas Matyi
(1945–1963) újságokban. 2002-ben Göd Díszpolgára kitüntetést kapott.
 

HORECZKY KATA (–,): karikaturista.
1940-es években színházi magazinok részére rajzolt karikatúrákat, illusztrációkat. A
háború után indított Ludas Matyi (1945) vicclap rövid ideig foglalkoztatta külsősként.
Szignója: hory
 

IZSÁK JENŐ (Budapest, 1953.): karikaturista.
1971-ben érettségizett. Grafikusként nyomdában dolgozott 1986 –1989-ig. Sokat
foglalkoztatott karikaturista, a Magyar Ifjúság (1974–77) humormellékletében kezdett,
majd a Világ Ifjúság (1975–78) részére rajzolt. Publikált az alkalmi Tollasbál
humorújságban (1976). A Rakéta újságnak (1978–87) illusztrációkat és karikatúrákat
készített a lap megszűnéséig. Több megyei újságnak volt külsős munkatársa: Néplap
(1975–1993), Dolgozók Lapja (1979), Kisalföld (1979), Új Néplap, 24 Óra (1991).
Időszakosan foglalkoztatta a Ludas Matyi (1979–89), és a Ludas Matyi Évkönyv (1979–
90). Napilapok, Magyar Hírlap (1991–1993), Magyar Nemzet (1992–94), közölte rajzait.
Az Érden kiadott Kacagó Viccújság (1996–2007), Nevessünk (1996), Príma Vicc
Parádé (1997) című humorújságok címlaprajzolója, meghatározó karikaturistája.
Rajzolt még: Kutya (2000), Vasárnapi Néplap (2001), Vasárnap Reggel (2002–2004),
Börtön Újság (1990–2000), Építőgép (1980), Kőfaragó (1980), Természetgyógyász
(1995–2000), lapokban. Több budapesti önkormányzati lap illusztrátora, karikaturistája.
Könyv: Murphy sorozat.
Díj: 1979: Japán I. díj, 1979: Gabrovó sajtódíj, 1979: Kecskemét II. díj.

JANOVITS ISTVÁN (1903–1966): grafikus.
1928–1929-ben budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. Grafikákat és karikatúrákat
rajzolt az Élet (1938–42), Zászlónk (1943), Családi Naptár (1944), Új Magyarország
(1945), Ludas Matyi (1946), Ország-Világ (1957–63) lapok részére. A Ludas Matyi
vicclapnál együtt rajzolt: Byssz Róbert, Pályi Jenő, Sándor Károly, Toncz Tibor, Gáspár
Antal, Szigethy István Szűr-Szabó József karikaturistákkal.

JELENSZKY LÁSZLÓ (Budapest, 1947.); grafikus, karikaturista.
1970–80 között nyomdász a Kossuth Nyomdánál, 1980–88-ig szabadúszó grafikus.
1988–90-ig a Garabonciás Könyvkiadó művészeti vezetője. Munkája mellett
külsősként 1967-től rajzol karikatúrákat az Ifjúsági Magazin és a Magyar Ifjúság részére.
A Ludas Matyinál 1968-tól publikál és 1990-től 1993-ig belső munkatárs lett
Dluhopolszky László és Szuhay Balázs főszerkesztősége idején. Rajzolt még a Füles,
Bakfity, BÚÉK, Élet és Irodalom, Grimasz újságoknak. A fiatal karikaturista külföldön
ismertebb és elismertebb volt, mint hazájában, több díjjal jutalmazták alkotásait. A
rendszerváltozás hozta meg a lehetőséget a kibontakozásra. Az új humorlapok
indításában nagy szerepet kapott: Új Szabad Száj (1989) Rajzszex, Monokel, Jászkun
Kakas, Pesti Veréb, Új Borsszem Jankó, Darázs, Fülig Jimmy, Veszett Veréb, Kacagó
Viccújság, No Komplett. 1993-tól szabadúszó grafikusként a Petőfi Népe, A Hírlap, Déli
Hírek, 24 Óra, Zalai Hírlap, Újnéplap, Kisalföld, Kanizsa, Hódmezővásárhely,
Vasvármegye, Heves Megyei Nap, Dunaújváros megyei lapoknak is dolgozott. 1996-
ban újra induló Ludas Matyi foglalkoztatta 1999-ig. A Hócipő vicclapnál 1998-tól
rovata van napjainkig. A pikáns újságoknak, így a Móricka és lapjai (Dilibogyó, Pató
Pál, Kutyahús, Kismalac), ismert rajzolója. 2003-tól az Ügyes rejtvénylap-család, a
CSOSCH rejtvénylap-család és a Ludas Matyi rejtvénylap-család alkotója. Foglalkozik
könyvillusztrálással és rajzfilmtervezéssel is.
Könyv: Jó Játék (1979), Viccalbum, Dohányzás 2000 éve, Névjegy (2003) Gól volt, gól
nem volt… (2002), Vállalkozás előtti intelmek, A solymári Csóka, Dolce Vita.
(Karikatúraalbum német nyelven, München, 1994).
Kiállítás: 1976 óta Budapesten és az ország számos városában kb. száz alkalommal
szerepelt rajzaival csoportos kiállításon. Önálló kiállítása: Varsó, Szófia, Nyugat- és
Kelet-Berlin és folyamatosan különböző helyeken, ill. több vidéki városban.
Díj: Moszkva, III. díj, (1974); Bordighera, L, II. díj (1976); Skopje. II. díj (1980); Skopje, I. díj
(1980); Bp., III., I., I, I. díj (1980, 1997, 1998. 1999); Bp., Tokió, Marostica, Skopje
(különdíjak). Országos Karikatúra Kiállítás (2003, 2004, 2006, 2007) I. díj.
Publikáció: Ifjúsági Magazin (1967–74), Vigyázat, a humor mögött pénz van (1968),
Magyar Ifjúság (1968–88), Ludas Matyi (1970–89), Füles (1971), Bakfity (1972), BÚÉK
(1973–74), Élet és Irodalom (1977–79), Grimasz (1986), 3. Országos Biennálé
Nemzetközi Kiállítás Katalógus (1988), Extra Ludas (1988), Szabad Száj (1989), Tallózó
(1990), Riport (1990), Ludas Matyi (1990–93), Ludas Matyi Magazin (1990–93), Ludas
Matyi Nyári Örömök (1990), Új Szabad Száj (1989–92), Ludas Matyi Évkönyv (1990–93),
Magyar Honvéd (1990-), Rajzszex (1990), Monokel (1990), Pesti Hírlap (1992), Extra
Ludas (1992), A Hírlap (1993), Déli Hírek (1993), 24 Óra (1993–97), Zalai Hírlap (1993–96),
Petőfi Népe (1993–97), Kanizsa (1993), Napló (1993–97), Hódmezővásárhely (1993–94),
Jászkun Krónika (1993–94), Vasvármegye (1993), Pesti Hírlap (1993), Magyar Fórum
(1993–95), Ludas Matyi Rejtvény Magazin (1993), Jászkun Kakas (1993–2006), Kisalföld
(1994–2006), Déli Hírlap (1994–97), Heves Megyei Nap (1994–97), Új Kelet (1994–95), A
Hírlap (1994), Napló (1994–98), Magyar Poén Tőzsde, Magyar Nemzet (1994–98), Új
Demokrata (1994–95), Álláskereső (1994–96), Pesti Veréb (1994), Új Borsszem Jankó
(1994–95), Darázs (1994), Magyar Honvéd (1995–96), Fülig Jimmy (1995), Mai Nap
(1995), Nevessünk (1996), Kacagó Viccújság (1996), Pesti Vicc (1996), Ludas Matyi
(1996–99), No Komplett (1996–2000), Veszett Veréb (1996–2000), Vicc-Mix (1997),
Viccözön (1997), Elefánt (1997), Príma Vicc Parádé (1997), Hócipő (1997–2006),
Dunaújváros (1998–99), Magyar Nemzet (1998–2000), Új Néplap Kalendárium (1998–
2006), Vicc-Börze (1998), Vigyor (1998), Dilibogyó (1998), Móricka (1998–2006), Pistike
(1990), Kis Malac (2000–2006), Kacsa (2000), Vasárnapi Néplap (2001), Ludas Magazin
Évszakok (2001), Kutyahús (2001), Ludas Matyi Rejtvény (2000–2006), Móricka Évkönyv
(2002), Pató Pál (2003–2004), Ügyes (2003–2006), Ügyes Évkönyv (2003–2006), Eszes
(2003–2006), Tere-Fere (2003–2006), Best of 2004, Best of 2005, Balfék (2005), 51 vicc 15
rejtvény (2005–2006), Zsebrejtvény (2006), Skandi Rébusz (2006), Maxi Skandi (2006),
Poén Parádé (2003–2006), Poén Kavalkád (2003–2006), Poén Desszert (2003–2006),
Poén Csemege (2003–2006), Poén Fricska (2003–2006), Poén Só (2003–2006), Vidor
(2003–2006), Morgó (2003–2006), Tudor (2003–2006), Best of 2006.
Kiállítás: 1. Országos Karikatúra Kiállítás (1983), 2. Országos Karikatúra Kiállítás (1985).
Szignó: Jelenszky.

JENKOVSZKY IVÁN (Budapest, 1941.): rajzfilmrendező, festő.
Közgazdasági technikumot végzett, ezután az Offszet Nyomda rajzolója lett. Rajzolt
az Ifjú Nyomdász, a Tipográfia és a Ludas Matyi (1962–64) lapokban külsősként, majd
a Magyar Ifjúság (1964–65), humormellékletében publikált. 1976-tól 1985-ig az Ifjúsági
Magazin újságnak illusztrált és karikatúrát rajzolt. Grafikákat készített a Rakéta (1978),
és a Kölyök (1987) című magazinoknak. A Habfürdő rajzfilm animátoraként dolgozott.
Könyv: Toldi (Illusztráció), A dzsungel könyve, Klasszikus állatmesék, Szentkarácsony
éjjel. Szignó: jenko.
 

JÓKÓ CSABA (Ózd, 1961): karikaturista, tanár.
A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán matematika-rajz szakon
diplomázott 1985-ben. Egy évig tanár, majd 3 évig dekorációs grafikus a Skála
Reklám Stúdiónál. 1989-től a Hócipő közölte karikatúráit, majd a Ludas Matyinál
külsősként rajzolt (Ludas Matyi Magazin, Extra Ludas, Ludas Évkönyv, Ludas Matyi Nyári
Örömök). Rajzolója volt az Elefánt, Pesti Veréb, Úritök, Veszett Veréb, Pesti Vicc,
Kacagó viccújság, a No Komplett humorújságoknak. A főleg portrés politikai
karikatúrát rajzoló művész kedvelt és elfogadott rajzoló lett a Kisalföld, Dunaújvárosi
Hírlap, Petőfi Népe, 24 Órás, Új Kelet, Heves Megyei Lap, Zalai Hírlap, Déli Hírek, Új
Néplap megyei lapoknál. Napilapnál szerződéssel a Népszava, a Magyar Hírlap
újságoknál publikált. Jelenleg szerződéssel a Magyar Hírlapnak készít politikai-közéleti
karikatúrákat.
Könyv: A rendszerváltás humora, Micsoda város!
Díj: - Kecskeméti Amatőr Karikatúra pályázat különdíja (1978); Országos
Környezetvédelmi pályázat különdíja (1985); Yomiuri International Cartoon Contest
Honorable Mention díja (1993); Taejon Int. Cartoon Contest Honorable Mention díja
(1994).
Publikáció: Hócipő (1989–97), Ludas Matyi (1990–93), Ludas Matyi Magazin (1990–93),
Ludas Nyári Örömök (1990), Ludas Matyi Évkönyv (1991–93), Elefánt (1991–96), A Hírlap
(1993–95), Déli Hírek (1993–95), Új Néplap (1993–97), Petőfi Népe (1993–97), Tallózó
(1993–2006), Jászkun Kakas (1993–97), Népszava (1994), Hódmezővásárhely (1994), 24
Órás (1994–97), Napló (1994–97), Álláskereső (1994–95), Pesti Veréb (1994), Úritök
(1993–94), Új Kelet (1995–97), Heves Megyei Nap (1995), Dunaújvárosi Hírlap (1995),
Kisalföld (1995–97), Pesti Vicc (1995), Mai Nap (1995), Zalai Hírlap (1996), Heves
Megyei Nap (1996–97), Nevessünk (1996), Kacagó Viccújság, No Komplett (1996–98),
Veszett Veréb (1996–2000), Magyar Hírlap (1997–2006), Népszabadság (1998), Napi
Gazdaság. Szignó: Jókó.
 

KÁDÁR GYÖRGY (Budapest, 1912. – Budapest, 2002.): festő.
Tanulmányait Gallé Tibor és Bortnyik Sándor szabadiskolájában kezdte, majd
Párizsban folytatta. 1945-ben karikatúrát rajzolt az induló Ludas Matyi vicclapnak.
1946-ban kapcsolódott be a hazai művészeti életbe, rendszeres résztvevője az
országos tárlatoknak és a magyar festészet külföldi bemutatóinak.
Kiállítás: Tárlata 1962-ben a Csók Galériában, 1972-ben a Műcsarnokban, 1976-ban
Szombathelyen, 1962-ben Rómában állított ki.
Díj: 1952-ben Kossuth-díjat, 1955-ben Munkácsy-díjat kapott.

KAJÁN KALÁSZ TIBOR (Miskolc, 1921.): grafikus, karikaturista.
A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1941-ben egyéves kurzust végzett
az Iparművészeti Főiskolán. 1942-ben munkaszolgálatra hívták be. Tanulmányait a
Képzőművészeti Főiskolán folytatta 1945–50 között. 1945-től, a Ludas Matyi
megalakulásától a lap belső munkatársa. 1946-tól a Szabad Száj politikai vicclap is
alkalmazta. Külsősként tanulmányai mellett publikált: Szabad Nép, Nők Lapja, később
Élet és Irodalom, Ország-Világ, Szabad Ifjúság, Színház és Mozi, Béke és Szabadság,
Világ Ifjúság, Csúzli, Képes Újság, Film Fejtörő, Tavaszi Tárlat újságokban. 1963-ban
megvált a Ludas Matyitól és a Tükör munkatársa lett 1963–1976-ig. Rajzolt az alkalmi
humorújságoknak is: Tollasbál, Vidám Képes Esti Hírlap, Autós Szúr. Rendszeresen
foglalkoztatták mint portrést és politikai karikatúra rajzolót, de az irodalmi, illetve
humormellékletek kedvelt alkotója volt a Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava
Magyar Nemzet, Esti Hírlap napilapoknál. 1979-től 1989-ig az Új Tükör, majd a Magyar
Konyha, Grimasz, Képes Hét, Füles, Hahota, Színházi Élet karikaturistája. A
rendszerváltás időszakában (1990) a Hócipő, az Úritök és a napilapok foglalkoztatják.
1995-től a Pesti Vicc humorlapban a Magyar Tudományban, a Magyar Filozófiai
Szemlében, a Lyukasórában rajzolt. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Kaján Tibor:
„Az ember eredendően jó, csak később válik torzzá egy-egy személyét érintő
támadás, sérülés következtében. Csak azt nem tudom, hogy mihez képest vagyunk
jók és torzak.” Munkásságáért több elismerésben részesült.
Díj: 1953: Tolentinó, ezüstkupa, 1964; Boldighera, II. díj, Munkácsy Mihály-díj (1953,
1968): érdemes művész (1975); kiváló művész (1988); Pulitzer-emlékdíj (1992); Aranytoll
(1994); Opus-díj (1994); Magyar Köztársaság tiszti érdemrend (1997).
Kiállítás: Több magyar és külföldi városban, hazai és nemzetközi karikatúraszemléken
megjelent karikatúráival. A MTV Karikatúra című filmsorozata az ő bemutatásával
indult 1970-ben. Meghívták Kölnbe, Borúiba, Bécsbe (1980), Bielefeldbe (1987),
Jeruzsálembe (1995). Önálló kiállítása: Petőfi Irodalmi Múzeum (Bp., 1974); Tata (1975);
Fészek Klub (Bp., 1979); Tanárképző Főiskola (Szombathely. 1979); Tanítóképző Főiskola
(Kaposvár, 1980); Bécs (1980); Műcsarnok, Dorottya u. kiállítóterem (Bp., 1982): Móra
Ferenc Múzeum (Szeged, 1982); Szeged (1984); London (1986); Antibes (Franciao.,
1988): Jeruzsálem (1995); Mini Galéria (Miskolc, 1996). Best of 2004.
Könyv: A békéért (karikatúra), Kaján rajzok (1955); Meglepő táblák (1959); Paprika
(London) 1959, Circus maximus (németül, 1962); Pesti panaszkönyv (Dalmáth
Ferenccel, 1966); Apropos (németül, 1969); Kaján lexikon (1969); Groteszk (1970);
Vigyázat! Film (1973); Kaján képernyő (1973); Zenit és radír (1980); Kaján Tükör (1986),
Rajzolok, tehát vagyok (1996); Micsoda Város (1998), Apropó, kultúra (1999). Moldova
György: Történelemóra (2002), Egy mennyei erő (1959), 30 év krónika (1986), A
kibernetika (1969), A mi kis történelmünk (1930), A repülőszőnyeg utasa (1984), A
robotember (1960), Akasztófa énekek (1964), Amerikai Gestapó (1953), Az abortusz
szigetek (1989), Berda a sírból (1986), Egy százalék (1973), Élettelen élettársak (1983),
Ezt sem én írtam (1983), Figyelem a fiamat (1975), Fölfedeztem a könyvtárat (1978),
Kaján tükör (1986), Ki mondta, hogy ezek versek? (1970), Lélekmelengető (1997),
Leltár (1976), Magyar nyelv (1999), Meglepő táblák (1959), Metropolis (1971), Micsoda
négy nap (1982), Miért lettem pesszimista? (1966), Mindenki benne van (1960),
Minerva családi évkönyv (1976), Múzsák (1974–76), Napút január-február (2006), Ne
hagyd magad lezárni (1985), Nehézsúlyú Sebestyén (1994), Nem csak illemtan (1978),
Nevetni arany (1994), Nevetséges (1979), Nézzünk TV-t (1979), Pesti panaszkönyv
(1966), Sütemény télen nyáron (1986), Színházi holmi (1976), Nyelvjátékok az angol
nyelv tanításához (1982).
Publikáció: Ludas Matyi (1945–63), Szabad Száj (1946–47), Szabad Nép Naptár (1948),
Nők Lapja (1950–74), Szabad Ifjúság (1952), Színház és Mozi (1956), Béke és Szabadság
(1956), Világ Ifjúság (1956), Élet és Irodalom (1960–77), Ország-Világ (1960–62), Csúzli
(1960), Tollasbál (1961), Nők Lapja Kalendárium (1962–70), Képes Újság (1962), Film
Fejtörő (1962), Tavaszi Tárlat (1962), Tükör (1963–76), Ludas Matyi Magazin (1963),
Vidám Képes Esti Hírlap (1965), Plajbász és Paróka (1965–68), Budapest (1966–67),
Groteszk (1969), Képes Sport (1969), Múzsák (1970), Film Színház Muzsika (1970–73),
Néplap (1971–78), Vas Népe (1979), Kisalföld (1971), Gyermekünk (1973), Új Tükör
(1979–86), Rakéta (1980–90), Magyar Konyha (1982–87), Magyar Ifjúság (1983–85),
Világ Ifjúság (1983), Kincskereső (1984), Diáknaptár (1985), Grimasz (1986–87), 3.
Országos Biennálé (1987), Számítógépes Kiállítás Különszám (1988), Képes Hét (1988),
Nemzetközi Karikatúra Kiállítás Katalógusa (1988), Autós Szúr (1988), Füles Évkönyv
(1989), Poén (1989), Magyar Nemzet (1989–96), Hahota (1989–91), Színházi Élet (1990),
Hócipő (1990–98), Népszabadság (1991–2006), Magyar Hírlap (1992–2006), Úritök
(1994), Pesti Vicc (1995–98), Poén (1999), Lyukasóra (2003). Szignó: Kaján.
 

KÁLDOR LÁSZLÓ (Budapest, 1905. – Budapest, 1963.): grafikus.
1919-ben kezdett tanulni a Proletár Képzőművész Tanműhelyben Uitz Béla
tanítványaként. Később a Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetségének
Iskolájában folytatott tanulmányokat egészen a szövetség felbomlásáig. A Podoliniféle
szabadiskolában tanult ekkor tovább. 1925-től többször megfordult Párizsban,
majd itthon dolgozott mint belsőépítész, Faragó Ödön iparművész műhelyében. E
munkakörrel felhagyva idejét teljes egészében a grafikának szentelte, melynek
minden ágában jeleskedett. Alkalmazott grafikával foglalkozott, ismertté azonban
főleg jellegzetes humorú, szellemes és ötletgazdag plakátjaival vált mint a „Frissen
csapolt Részvény sörünk van!”, 1945. „Legalább 1 üveg Dreher sört!”, 1947 vagy a
„Zizi”, 1950. Több külföldi és hazai kiállításon szerepelt plakátjaival nagy sikerrel. Rajzolt
grafikákat és karikatúrákat a Reklám Élet (1936–38), Magyar Nők Lapja (1943–44),
Demokrácia (1946), Ludas Matyi (1946), Béke és Szabadság (1956) című lapokban.
 

KALLUS LÁSZLÓ (Szeghalom, 1924. – Budapest, 1998.): karikaturista.
A Szabad Ifjúságban jelentek meg rajzai 1952-ben. Alkotótársai voltak: Würtz Ádám,
Szepes Béla, Rüszkai György, Kaján Tibor. A Ludas Matyi külsős rajzolója volt (1954),
egy-egy rajza jelent meg a vicclapban heti gyakorisággal. Humormellékletekben
foglalkoztatták: Béke és Szabadság, Színház és Mozi, Világ Ifjúság, Magyar Ifjúság,
Füles, Pajtás, Ország-Világ újságoknál. A vidéki megyei lapoknál ő volt az első
„fővárosi” karikaturista, aki felismerte és élt ezzel a publikálási lehetőséggel. Rajzolt
portrékat, illusztrációkat a Vas Népe, Tiszavidék, Dolgozók Lapja, Néplap, Kisalföld
részére. Alkalmi lapoknál is foglalkoztatták: Zsákbamacska, Plajbász és Paróka,
Tollasbál, Majális, BÚÉK. Gyermeklapok szerzője: Pajtás, Tábortűz, Üttőrő. Az 1990-es
években Móricka, a Magyar Honvéd, Új Borsszem Jankó, Dilibogyó munkatársa volt.
Az örökmozgó Kallus Lászlóról elmondható ő volt a legismertebb „külsős” karikaturista.
Könyv: Önálló kötete Uszkár-díjas lettem címmel jelent meg. Ismert közemberek
portréit adta közre. Paprika (London, 1959); Fejvadászat (1967);
Publikáció: Szabad Ifjúság (1952–56), Művelt Nép (1956–56), Ludas Matyi (1954–66),
Béke és Szabadság (1955–56), Színház és Mozi (1955–56), Népsport (1956), Vas Népe
(1957–77), Dolgozók Lapja (1957–84), Világ Ifjúság (1957–64), Tiszavidék (1957),
Magyar Ifjúság (1957–70), Füles (1957–63), Pajtás (1958–63), Hétfői Hírek (1958),
Népsport (1958), Ország-Világ (1958), Néplap (1959–77), Falusi Vasárnap (1959-), Élet
és Irodalom (1959–61), Ország-Világ (1958–68), Érdekes Kalendárium (1959), Film
Színház Muzsika (1959), Tábortűz (1960–62), Képes Magyarország (1960–61), Népszava
(1960), Csúzli (1960), Kisalföld (1961–77), Nők Lapja (1962), Füles Évkönyv (1962–69),
Vöröskereszt Családi Lapja (1963–64), Füles (1962–69), Ifjúsági Magazin (1968–85),
Plajbász és Paróka (1967–69), Napos Oldal (1970), Zsákbamacska (1970–75), Fejér
megyei Hírlap (1971–73), BÚÉK (1971–74), Tollasbál (1974–89), Szilveszter Esti Hírlap
(1976), Majális (1973), Pesti Műsor Szilveszter (1977), Éva Évkönyv (1977), Rakéta (1985–
86), 3. Országos Biennálé (1987), Magyar Honvéd (1990), Rajzszex (1990), Esti Hírlap
1990, Néplap (1991), Új Borsszem Jankó (1994–96), Móricka (1997–99), Dilibogyó
(1998). Szignó: Kallus.
 

KÁLMÁNCHEY ZOLTÁN (Alsógöd, 1942.): grafikus, karikaturista.
Debrecenben járt gimnáziumba, majd tanulmányait a Magyar Iparművészeti
Főiskolán végezte (1961), ahol Ernyei Sándor volt a mestere. Pályafutását
karikaturistaként kezdte, publikált: Ludas Matyi (1962–69), Füles (1963), Magyar Ifjúság
(1965–74), Élet és Irodalom (1965), Őszi Kis Ludas (1966), Ifjúsági Magazin (1966–78),
Ludas Matyi Magazin (1968), Mozgó Világ (1971) újságokban. A HVG-nél a
címlapkészítő stáb grafikusaként tevékenykedett (1979–1981). 1981-től
Franciaországban dolgozott reklámgrafikusként. Később a plakátművészetre
koncentrált: plakátjai szellemes, célba találó, szemet vonzó, az értelmet és az
érzelmet egyaránt megmozgató alkotások.
Kiállítás: 1972: Babits Mihály Művelődési Ház, Szekszárd; 1973: Fészek Klub; 1977:
Kecskemét; 1979: F észek K lub; 1 981: B udapest M űgyűjtők é s M űbarátok Egyesülete.
Szignó: CHEY.
 

KÁSPÁRI JÁNOS (Varsád, 1944. – Budapest, 2000.): karikaturista.
Polgári foglalkozása rendőrtiszt volt. Munkája mellett a karikatúrarajzolásnak élt.
Számos lapnak volt külsős munkatársa, ontotta rajzait. A Füles (1965),
rejtvényújságban jelentek meg első karikatúrái, majd az Ifjúsági Magazin (1966–67),
Ludas Matyi (1967), Magyar Ifjúság (1969–83), Magyar Rendőr (1976), Ludas Matyi
Évkönyv (1985), Nemzetközi Karikatúra Kiállítás Katalógusa (1988), Rajzszex (1990). A
rendszerváltás idején az induló új vicclapok többsége foglalkoztatta, így a
Dluhopolszky László vezette Ludas Matyi (1991), a Ludas Matyi Évkönyvbe (1993)
rajzolt, majd az Új Borsszem Jankó (1994–95), Darázs (1994–95), Nevessünk (1996),
Hócipő (1996), No Komplett (1996), Móricka (1996–97). A Spán Gábor vezette Ludas
Matyiban (1997–99) rendszeresen – szerkesztőségi tagként – publikált. A Ludas Matyi
megszűnése után a Kacagó Viccújság (1997–2000) külsős rajzolójaként alkalmazta.
Szignója: Káspári.

KASSOWITZ FÉLIX (Bécs, 1907. – Budapest, 1983.): karikaturista, grafikus.
Kereskedelmi iskolában tanult, majd 22 éves koráig hírlapi gyorsíróként kereste
kenyerét. 1930–32 között Párizsban tanult. Itt készítette első karikatúráit. Vértes Marcell
és Major Henrik segítették boldogulásában. Első rajzai a Le Rire című szatirikus lapban
jelentek meg, majd rajzolt a Petit Journal, a Marianne, a Lu és a L’intransigeant című
lapoknak is. Budapesten 1934-ben a Délibáb folyóirat regénysorozatát illusztrálta.
Számos hazai lapnak dolgozott, így a Vasárnapi Újságnak (1935-től), a Pesti Hírlapnak,
a Budapesti Hírlapnak, 1945 után a Ludas Matyinak, a Magyarországnak, a
Népszabadságnak, a Fülesnek, a Szabad Szájnak, a Tükörnek, valamint a Képes
Hétnek. 1934–40 között alkotott rajzfilmeket, színes reklámfilmeket, báb- és
trükkfilmeket is. 1945-ben Odol fogpaszta-reklámfilmet készített.
Kiállítás: 1947-ben rajzaival szerepelt az újságrajzolók kiállításán a Nemzeti Szalonban.
Munkáival részt vett számos más szakmai kiállításon is (1958-ban a Sportmúzeum
Sportkarikatúra kiállításán, 1959-ben a plovdivi Nemzetközi Karikatúra Kiállításon. Az
1960-as években a két nagy hírű budapesti áruház, a Divatcsarnok és a Corvin
Áruház számára alkotott kereskedelmi plakátokat. Reklámgrafikáit 1962-ben a
Műcsarnokban megrendezett IV. Magyar Plakátkiállításon láthatta a közönség.
Ugyanitt szerepeltek karikatúrái 1968-ban, közös kiállításon Kasso nevéhez fűződik a
Csodacsatár című film plakátja is. „Fekete, színes és árnyalt foltokkal tarkított rajzai
mennyire oldják-feszítik a periférikus tünetek fontos pillanatait” – írja könyvében
Koczogh Ákos. Rajzainak sajátos stílusával és vonalvezetésével új színeket hozott a
magyar karikatúra-művészetben.
Díj: Munkácsy-díj (1968).
Könyv: : Kasso rajzok. (1957).
Publikáció: Nevető Vasárnap (1910), Magyar Magazin (1928–29), Száz Százalék (1928–
29), Képes Pesti Hírlap (1930), Borsszem Jankó (1933), Délibáb (1934), Tükör (1934),
Színházi Élet (1934), Új Magazin (1934–36), Búvár (1935), Ünnep (1935), Vasárnapi Újság
(1935), Izé (1935–37), Pesti Városháza (1935), Nagyvilág (1936), Reklámélet (1936–38),
Kis Pesti Vasárnap (1938), Kossuth Népe (1940), Demokrácia (1945), Képes Hét (1945–
46), Demokrácia (1945), Képes Hét (1945), Ludas Matyi (1945–57), Szabad Száj (1946–
47), Dolgozók Világlapja (1947), Szabad Száj (Naptár, 1947), Ludas Matyi Kalendárium
(1947), Báli-Bólé (1948), Színház és Mozi (1948–50), Színház (1948), Éjféli Riport (1948),
Pajtás (1947–63), Magyar Rádió (1948), Pesti Mozi (1948), Szabad Nép (1948), Szabad
Ifjúság (1950), Naptár (1950), Nők Lapja (1950), Szabadságharcos (1953), Őrhely
(1953), Budapesti Őrhely (1954), Szabadságharcos (1954), Röplap (1954), Béke és
Szabadság (1955), Világ Ifjúság (1955), Magyar Nemzet (1956), Kirakat (1957), Élet és
Irodalom (1957), Film Színház Muzsika (1957), Magyar Ifjúság (1957–62), Gondűző
Naptár (1957), Füles (1957–66), Ország-Világ (1957–60), Naptár (1957), Csúzli (1960),
Tábortűz (1961), Füles Évkönyv (1962–74), Báli Napló (1964), Élet és Irodalom (1964),
Dupla vagy Semmi (1966), BÚÉK (1968), Groteszk (1969), Élet és Tudomány
Kalendárium (1974), Csúzli (1975), Ludas Matyi Évkönyv (1981), Képes Hét (1989).
Szignó: Kasso.
 

KELEMEN ISTVÁN (Baja, 1957.): grafikus, karikaturista.
1976-ban kezdett publikálni a Magyar Ifjúság humormellékletében, majd a Nimród,
Magyar Horgász, Pajtás lapokban. A Ludas Matyi 1982-től külsősként foglalkoztatta
1988-ig. A Hahota ifjúsági humorújságban rendszeresen rajzolt 1983-tól a lap
megszűnéséig, 1991-ig. 1989-ben végzett az Iparművészeti Főiskola animáció és videó
szakán, ahol Jankovics Marcell és Dargay Attila tanítványa volt. 1989–92-ig a bajai
kábeltévénél videofilmtervező, 1992 óta mint grafikus és lapkiadó dolgozik. Lapja a
Test-Csel-Puszi karikatúrát és hirdetést közölt, és némi híranyagot Bajáról. Illusztrációi és
karikatúrái számos hazai lapban megjelennek (Ludas Matyi, Nimród, Új Szabad Száj,
Igaz Szó, Magyar Horgász, Galaktika, Rakéta Regényújság, Petőfi Népe, Dátum,
Magyar Nemzet, HVG stb.). Eddig kb. 100 könyvet illusztrált, többek között Karinthy
Frigyes, Roald Dahl, Michael Ende, J. R. R. Tolkien és Marcello d’ Orta műveit.
Díj: Ludas Matyi Karikatúrapályázat I. díja (1982); Az Európa Könyvkiadó nívódíja
(1990, 1991); Szép Magyar Könyv, dicséret (1992).
Publikáció: Magyar Ifjúság (1976–86), Nimród (1977), Magyar Horgász (1977–85),
Pajtás (1982–88), Ludas Matyi (1982–88), Hahota (1983–91), Ludas Matyi Évkönyv
(1984–88), Rakéta (1985–87), Kamasz Magazin (1987), Kölyök (1987), Extra Ludas
(1987–89), Nyári Örömök (1987), Új Szabad Száj (1989–90), Tallózó (1990–91), Ludas
Matyi (1990), Ludas Matyi Magazin (1990), Ludas Matyi Nyári Örömök (1990–91), Igaz
Szó (1990), Galaktika (1990), Petőfi Népe (1990), HVG (1990), Börtönújság (1992),
Magyar Nemzet (1992–95), Test-Csel-Puszi (1992), Extra Ludas (1992), Hahota Évkönyv
(1992), Ludas Matyi Évkönyv (1993), Tökmag (1993), Úritök (1993), Móricka (1997),
Dörmögő Dömötör (2004), Ügyes (2004–2006), Ügyes Évszakok (2002–2004), Tere-Fere
(2004), Jó Vicc (1996–2006 Kápé (2004), Kópé (2004), Piramis 2007), Rejtvényhalász
(2007). Szignó: KELEMEN.
 

KERTÉSZ N. LÁSZLÓ (Budapest, 1943 – 2003): újságrajzoló, tervező szerkesztő.
A Képző- és Iparművészeti Iskolában szerzett grafikai szakképesítést 1963-ban, a
MÚOSZ-ban tipográfiait végzettséget 1967-ben. 1964-től kezdett el publikálni a
Magyar Rendőr, majd a Magyar Ifjúság humormelléklet, Ifjúsági Magazin, Világ Ifjúság
újságokban. A Ludas Matyi kisebb nagyobb meg szakításokkal 1965–1988-ig
foglalkoztatta mint külsős rajzolót. Első munkahelye a Pest Megyei Hírlap, a lap
illusztrátoraként, később tördelőszerkesztőként. Mint sajtógrafikus később a Pesti Műsor
képzőművészeti rovatát vezette. Volt az ofszet technikára átállt Népszabadság
tervezőszerkesztője, a négynyelvű Magyar Hét munkatársa, a Mai Nap egyik
alapítója, az Esti Kurír karikaturistája és karcolatok írója, az Új Magyarország
tervezőszerkesztője, valamint az Esti Hírlap címszerkesztője. A rövid életű Bulvár és az A
Motoros című lapokat indította és szerkesztette. A szerkesztés mellett az alkalmi
humorújságokban is közölték karikatúráit reklám hirdetéseit: Plajbász és Paróka,
Zsákbamacska, BÚÉK, Tollasbál, Pesti Műsor Szilveszter. A Füles rejtvényújság 1967-től
közölte rajzait 1985-ig. Dolgozott Tatabányán a 24 Óra című megyei lapnak 1998–
2003-ig. Közel 50 könyvet illusztrált, ennél is több címlapot tervezett, rajzolt, például: Ki
mint véd, úgy adat!
Kiállítás: Első önálló tárlata 1964-ben Óbudán volt, aztán kb. 60 az egész országban és
külföldön is (Kecskemét, Tatabánya, Bp., Ausztrália, Kanada stb.). Több rádióműsorral
is jelentkezett (Petőfi, helyi adók), a tatabányai rádióban pedig saját krokirovatot
indított (1988–89).
Díj: 1999-ben a „Polgármesterek találkozója” országos karikatúra-pályázat I. díját
nyerte el.
Publikáció: Magyar Rendőr (1964–68), Magyar Ifjúság (1965–82), Élet és Irodalom
(1965), Ludas Matyi (1965–88), Ifjúsági Magazin (1966–81), Világ Ifjúság (1966), Plajbász
és Paróka (1966), Dolgozók Lapja (1967–68), Vas Népe (1967–68), Néplap (1967–68),
Kisalföld (1967–69), Füles (1967–85), Fejér Megyei Hírlap (1968), Vigyázat, a humor
mögött pénz van (1968), Ludas Matyi Magazin (1968-), Plajbász és Paróka (1968–71),
Világ Ifjúság (1969–73), Élet és Irodalom (1970–79), Zsákbamacska (1971), Express
(Miskolc, 1972), BUÉK (1972–73), Tollasbál (1974–77), Pesti Műsor Szilveszter (1977), Füles
Évkönyv (1978–91), Ludas Matyi Évkönyv (1979–85), Rakéta (1980–88), Világnyelv
(1981), Állatvilág Kalendárium (1986), 3. Országos Biennále, Extra Ludas (1987–89),
Grimasz (1987), Kisalföld (1989), Borsszem Janika (1990–91), Móricka (1996–2003), 24
Óra (1998–2003), Hócipő (1991), Móricka (2001), Kutyahús (2001). Szignó: KNL.
 

KESZTYŰS FERENC dr. (Sarkad, 1932.): festő, grafikus, karikaturista, újságíró.
Több éven át a Doki művésznevet használja, majd -Kesztyűs- a mai napig. 1951-ben a
Dési Huber Képzőművészeti Szabadiskolában, 1952–53-ban a Magyar Képzőművészeti
Főiskola rajztanár szakán tanult, 1953–58-ban az Állam- és Jogtudományi Egyetemen.
1962–64-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola rajztanárképző szakán végzett. 1960–64-ben
a MÚOSZ Újságíró Iskolában tanult. Később több helyen művészként dolgozik
(Országház, Operaház, Fővárosi Operettszínház stb.). 1963–67-ig rajztanár. 1967–78
között szabadúszó grafikus, karikaturista és újságíró. 1978–89-ig a Hírlapkiadó Vállalat
újságírója. 1989–93 között egy vállalkozás és több újság művészeti szerkesztője. 1953-
tól folyamatosan jelennek meg karikatúrái, illusztrációi, ünnepi grafikái, újság fejlécei,
rajzolt rovatcímei és rajzos rejtvényei.
Kiállítás: 1987-ben a Nyíregyházi Karikatúra Biennálén. 1994–98 között a Budapest
Pataki Galériában (Arcok és sorsok). Szegeden és Békéscsabán az Országos
Karikatúra Kiállításon, valamint külföldön (1978–90) között kétévenként Anconában [3
ezüstérem]: Montreal. 1983, 1984, 1985, 1986: Gabrovó [1977–84 között több ízben]:
Prága. 1979: Japán. 1985, 1986, 1987: Havanna. 1985 [bronzérem]: Mexikó. Genf:
stb.). Eddig közel 250 önálló kiállítása volt (Bp., 1979, 1984, 1986, 1987, 1991, 1997,
1998: Sarkad, 1979, 1982: Békéscsaba, 1984; Nyírbátor. 1987; Gyula, 1988, 1990;
Frankfurt, 1985; Bonn, 1988; Párizs, 1989; Zürich, 1992; Hollandia, 1997, 1998; stb.).
Művei számos hazai és külföldi közgyűjteményben megtalálhatók.
Díj: Honvédelmi Érdemérem 10 éves fokozata (1983); Magyarország felemelkedéséért
érdemrend (1997); számtalan hazai és külföldi emléklap stb.
Könyv: illusztrációk: Vásárhelyi István: Hüllők és kétéltűek hasznairól, kárairól.
Karikatúrák. (1965); Farkas-Pallai: Vésnökség, Szabadrajzú grafika (1966);
Dr. Nagy Mária: Az öregedésről (címlap, 1966); Barcs János: Honnan tudhatnátok?
(1994): Bordás Ferenc: Válogatott versek, önmagunk káprázatában. (1993).
Publikáció: Szegedi Tükör, Népszava, Esti Hírlap, Magyar Hírlap. Pest Megyei Hírlap,
Népszabadság, Képes Újság, Sarkadi Újság, Pedagógusok Lapja, Ludas Matyi (1962–
79), Magyar Ifjúság (1964–75), Fejér Megyei Hírlap (1965–66), Pajtás (1965), Dolgozók
Lapja (1966–67), Vas Népe (1966), Háztartási Magazin (1966), Füles (1970), Néplap
(1965–75), Kisalföld (1967–71), Békéscsabai Szúr (1973), Képes Évkönyv (1974),
Tiszacipő (1981–88). Szignó: Doki, Kesztyűs.

KISS ATTILA (Nagyvárad, 1941.): festő, grafikus.
Főiskolai tanulmányai befejezését követően, ahol Bernáth Aurél növendéke volt, 1968
óta jelentkezik a művészeti életben. Tanulmányutat Lengyelországban, az NDK-ban
és Bulgáriában tett.
Kiállítás: Önálló tárlatai voltak Kazincbarcikán, Szombathelyen (1969),
Székesfehérváron (1971), Veszprémben (1974) és a Józsefvárosi Galériában (1975).
Festményei és grafikái napjaink különböző életjelenségeiből, emberi viszonyaiból
merítik témáikat. Karikatúráit háttér, illetve enteriőr nélkül rajzolja.
Publikáció: karikatúrákat és illusztrációkat készített: a Vas Népe (1961–66), Magyar
Ifjúság (1962–70), Dolgozók Lapja (1967), Ludas Matyi (1967), Ludas Matyi Magazin
(1968), Néplap (1969), Fejér Megyei Hírlap (1973), Kincses Kalendárium (1978), Ludas
Matyi Magazin (1981) lapoknak. Szignó: Kiss Attila.
 

KOLOSTORINÉ MÁRIA (–,): karikaturista.
Autodidakta grafikus, karikaturista. Az Ország-Világ (1963) újság humormellékletében
jelentek meg rendszeresen rajzai. Néhány évig publikált a Népszava (1963–66), Füles
(1963), Ludas Matyi (1963) újságokban. Szignó: OSTOR.
 

KOMÁDI IMRE (1930-1988 ): karikaturista.
Ismert rajzoló, több újság külsősként foglalkoztatta. Reklámgrafikusként
zsebnaptárakat, plakátot, újsághirdetéseket is készített. Szinte minden alkalmi
humorkiadványban publikált.A Grimasz újság tervező szerkesztőjeként dolgozott.
Publikáció: Falusi Vasárnap (1959, Magyar Ifjúság (1959–71), Népszava (1960), Ország-
Világ (1960–69), Csúzli (1960), Szilveszteri Zrí (1963), Balatoni Híradó (1962), Vas Népe
(1964–71), Néplap (1965–71), Dolgozók Lapja (1965), Plajbász és Paróka (1965), Füles
(1965–69), Vidám Képes Esti Hírlap (1966), Háztartási Magazin (1966), Ifjúsági Magazin
(1966), Plajbász és Paróka (1966), Ludas Matyi (1967), Zsákbamacska (1968), BÚÉK
(1968), Maronikus Népszava (1969), Szúr (Szeged) (1970), Népszava Évkönyv (1970),
Napos Oldal (1970), BÚÉK (1970), Kisalföld (1971), Zsákbamacska (1971), Érdekes
Kalendárium (1971–73), BÚÉK (1971–73), Ludas Matyi Évkönyv (1974), Tollasbál (1976),
Népszava Évkönyv (1978), Extra Ludas (1987), Grimasz (1988). Szignó: KOMI.

KORCSMÁROS PÁL (Budapest, 1916. – Budapest, 1975.): Grafikus, képregényrajzoló.
A kereskedelmi iskola elvégzése után műszaki rajzoló, majd törvényszéki rajzolótudósító
lett. 1937-től r ajzolt a P esti M űsor, Délibáb, Új Magazin, Színházi Élet című
újságoknak, magazinoknak. A második világháborúban hamis iratokat készített az
üldözötteknek. 1945 után a Ludas Matyi, Izé újságokban rajzolt, főleg erotikus töltésű
karikatúrákat. A Pesti Izé vicclapban 1948-ig, a lap megszűnéséig publikált. Készített
grafikákat, karikatúrákat heti- és havilapok részére: Új Idők, Szabad Ifjúság, Béke és
Szabadság. 1957-ben a Füles egyik alapító tagja. Korcsmáros a realista stílust képes
volt annyira groteszkre torzítani, h ogy a P . H oward ( Rejtő Jenő) regények
legavatottabb rajzolójává vált. Rideg Sándor: Indul a bakterházát is nehéz lenne más
figurákkal elképzelni. Első képregénye 1955-ben a Szabad Ifjúságban jelent meg
Hazádnak rendületlenül… címen, mely Vörösmarty Mihály életét dolgozta fel.
Korcsmáros figurái itt még meglehetősen gömbölydedek voltak, valahol félúton a
rajzfilm és a realista képregényes ábrázolás között. Az 1958-ban megjelent Dumas:
Monte Cristójának adaptációját tartják az első, igazán kiforrott képregényének. Tíz
éven át tartó diadalút vette kezdetét, és megszülettek a műfaj emblematikus
darabjai Rejtő: Piszkos Fred a kapitányával az élen. Volt úgy, hogy pályája csúcsán
180 képkockát rajzolt meg havonként. Korcsmáros népszerűsége töretlen maradt,
míg 1968-ban meg nem romlott a látása, és egyre gyengébb minőségű rajzokat
készített. Operációja után még visszatért régi, letisztult stílusához, de rajzaiban már
nem volt annyi dinamika, mint fénykorában. Főbb képregényei: Dumas: A három
testőr (1959), Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1959), Arany János: Toldi (1963), Rejtő
Jenő: Piszkos Fred a kapitány (1964), Rideg Sándor: Indul a bakterház (1967), Heltai
Jenő: Az ezerkettedik éjszaka (1973) stb.
Könyv: A békéért (karikatúra).
Publikáció: Pesti Műsor (1936), Színházi Élet (1937), Délibáb (1938), Új Magazin (1938),
Ludas Matyi (1945–47), Izé (1946), Pesti Izé (1946–48), Ítélet (1947), A Hírlap Naptár
(1947), Új Idők (1948), Szabad Ifjúság (1955), Béke és Szabadság (1956), Füles (1957–
86), Vas Népe (1958–59), Képes Nyelvmester (1958–69), Magyar Ifjúság (1959–63),
Tavaszi Rejtvények (1961), Képes Újság (1962–64), Füles Évkönyv (1962–71), Lobogó
(1964), Tavaszi Rejtvények (1967), Pajtás (1968), Plajbász és Paróka (1969), Tollasbál
(1974). Szignó: korcsmáros.
 

KOVÁCS LÁSZLÓ (Budafok, 1944 – 2006): grafikus.
1967-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Bernáth Aurél osztályán. Rendszeres
résztvevője a Stúdió Galéria rendezvényeinek és más kollektív kiállításoknak. Önálló
bemutatója 1974-ben volt a Stúdió Galériában és Kalocsán. 1971–1974-ben Derkovitsösztöndíjban
részesült. Karikatúrát publikált a Magyar Ifjúság (1977), Füles (1977),
Interpress Magazin (1982), Ludas Matyi Évkönyv, Magyar Hírlap újságokban.
 

KŐSZEGI JUDIT, Újlakiné. (Kőszeg, 1944. ): grafikus, karikaturista.
1965–85-ig az EKISZ-nél dolgozott. Munka mellett külsősként rajzolt a Ludas Matyinak
(1966) a Magyar Ifjúságnak, az Élet és Irodalomnak. Alkalmi humorújságokban is
közölték rajzait: Plajbász és Paróka, Zsákbamacska, Tollasbál, BÚÉK. Illusztrált verses
kifestőket (Romhányi József, Peterdi Pál és Rigó Béla verseivel), 1970–85-ig
rendszeresen rajzolt sportpropaganda kiadványokat. 1970–80 között oktató
diafilmeket készített a KISZ-iskolának. 1985-től szabad szellemi foglalkozású majd 1994-
től a JL Grafikai Bt.-nél grafikus.
Kiállítás: Több ízben vett részt csoportos (Műcsarnok Bp. 1967–1970., FMK. Bp., MÚOSZ.
Bp., Kőszeg) és önálló (FMH, Bp. 1970–1975., Kőszeg) kiállításon. 1966: Fiatal Művészek
Klubjában Barát József karikaturistával közös kiállítás rendeztek. 1996 óta a francia
Azuria Association Artistique et Culturelle Internationale tagja. Karikatúrái 2000 óta
ismét megjelennek az Axel-Springer Kiadó lapjaiban, „J” szignóval.
Publikáció: Csúzli (1960), Ludas Matyi (1966–76), Magyar Ifjúság (1966–70), Ludas Matyi
Magazin (1970–71), Mindent Tudó Kis Ludas (1967), Plajbász és Paróka (1968–70),
Zsákbamacska (1968–71), Vigyázat, a humor mögött pénz van (1968), Ludas Matyi
Magazin (1969), Élet és Irodalom (1969), BÚÉK (1971), Napos Oldal (1971), Majális
(1973), Tollasbál (1974–81), Kis Aktivisták Köre (1977), Pesti Műsor Szilveszter (1977),
Népszava Évkönyv (1978), Ludas Matyi Évkönyv (1978), Éva Évkönyv (1980–83), Színész
Újságíró Magazin (1986). Szignó: Judi, J.