HTML

Ludas Matyi karikaturistái

Több, mint 140 karikatúrista önéletrajza, portréja egy helyen.

Friss topikok

  • Matyas45: Kitűnő karikaturista, azonban sokszor (gondolom megrendelésre) másokat durván sértő rajzokat tesz ... (2020.11.03. 07:49) PÁPAI GÁBOR
  • Rochi Ernő: Olyankor mi a teendő, ha a egy cikkhez valaki átvesz információkat a kötetből, de közben rájön, ho... (2018.12.20. 15:14) LEXIKON
  • Aranka Bábszki: szia Laci, én a Takács Zoli felesége vagyok, nem tudom hallottad-e Ő januárban meghalt. Háát nagyo... (2014.05.26. 15:25) MENKÓ LÁSZLÓ
  • MP: Csak annyit hogy SAJNOS 2002-ben halt meg. Legyen neki széles az út! (2011.01.08. 23:02) KERTÉSZ N. LÁSZLÓ
  • Ludas Matyi újság: @magyar-magyar szótár: Teszünk fel képeket is idővel.Ludas Matyi jogutódja Ábra Kkt, így "számtala... (2010.04.21. 11:49) MÉSZÁROS ANDRÁS

Linkblog

Archívum

ZÓRÁD ERNŐ (Balassagyarmat, 1911. – Budapest, 2004.): grafikus.
Az Iparművészeti Főiskolán Haranghy Jenő volt a mestere. Csak 1945 után kezdett
folyóiratoknak illusztrálni. 1952 és 1988 között harminc csodálatos diafilmet festett meg
a serdülő fiatalság örömére. 1954-ben a Pajtásban jelent meg első képregénye, az
Utazás az Északi-sarkról a Föld belsejébe, mely Obrucsev Plutóniájából készült. A
grafikus 1964-ig nem tartotta sokra a képregény műfaját, addig megjelent
képregényei hevenyészett vázlatoknak tűnnek későbbi munkái mellett. 1964-ben
jelent meg a Fülesben Jókai Mór: Fekete gyémántok, mely már magán viselte az
összes jellegzetes Zórád-stílusjegyet. Zórád oldalkompozícióban gondolkodott, így
húsz-harminc éve készült képregényei máig is frissnek hatnak. Ő teremtette meg a
kollázs képregény műfaját, ahol korabeli fényképeket és illusztrációkat applikált a
képkocka egészébe. 1980-tól a húszas években lebontott, hangulatos budai
várnegyed, a Tabán életképeit álmodta újra akvarelljeiben. A polihisztor grafikus nem
csak rajzolt, de forgatókönyveket és önéletrajzi regényt is írt, festett, zongorázott, és
magnókazettára énekelte a békeidők kupléit. Zórád Ernő az egyetlen a magyar
képregényrajzolók közül, akinek munkássága töretlen pályaívet mutat. Több mint
háromszáz képregény után, 93 éves korában, 2004. április 8-án, Budapesten
szenderült jobblétre az örök bohém. Főbb képregényei: Petőfi Sándor: János vitéz
(1964), Hunyady József: A fekete lovag (1968), Kenneth Roberts: Az északnyugati
átjáró (1972), Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász (1977), Heltai Jenő: A 111-es (1980),
Rostand: Cyrano de Bergerac (1982) stb. (Kis Ferenc)
Publikáció: Magyar Vasárnap 1947–49, Pajtás 1947–76, Képes Kurír 1947, Szabad Száj
1947–50, Nimród 1947, Pesti Izé 1948, Magyar Vasárnap 1950, Tábortűz 1957–63, Füles
1957–90, Dörmögő Dömötör 1958–60, Képes Nyelvmester 1958–88, Magyar Ifjúság
1957–71, Füles Évkönyv 1962–65, Vas Népe 1964, Tábortűz 1964–65, Nők Lapja 1964,
Ludas Matyi 1964, Dupla vagy Semmi 1966–67, Lobogó 1967, Zsákbamacska 1970–71,
Népsport Évkönyv 1971, Ludas Matyi 1981, Füstölgő 1997. Szignó: ZÓRÁD.
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ludasmatyikarikaturistai.blog.hu/api/trackback/id/tr411937953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása