Ludas Matyi karikaturistái

GÁSPÁR ANTAL (Kalocsa, 1889. – Budapest, 1959.): grafikus, festő.
12 éves korában már a Gyermekújságnak, egy évvel később pedig a Kakas
Mártonnak készített rajzokat. Politikai és egyéb karikatúrái valamennyi jelentős
élclapban megjelentek. Az Üstökös, később Az Üstökös-Urambátyámnak 1906-tól 8
évig rajzolt kiváló portrés politikai karikatúrákat. A könnyebb, pikánsabb stílusú
Magyar Figaró és Pikkoló lapokban is közkedveltek voltak rajzai (1908). Szinte egy
időben rajzolt még: a Magyar Miska, Bohó Misi, a Móka, Erdélyi Bakter, Villám, Mátyás
Diák vicclapoknak. A nagy munkabírású grafikus a Borsszem Jankó élclap fő rajzolója
lett 1919–1934-ig. Még jelentős lapok voltak: Az Ojság, Herkó Páter, Bolond Istók. A
Pesti Hírlapban együtt rajzoltak Gömöri Imrével és Mocsay Bélával, s időnként már
szerephez jutott a tehetséges Szűr-Szabó József is. A Pesti Hírlap alkalmi
kiadványaiban önálló színes karikatúrái jelentek meg, pl. Pesti Hírlap Naptára. 1934-ig
a Pesti Hírlap, majd 1934–37-ig a Budapesti Hírlap karikaturistájaként dolgozott. A
magyar politika görbe tükre Bethlentől Gömbösig címmel jelent meg önálló
karikatúraalbuma (1934). 1937-től ismét a Pesti Hírlap munkatársa, ezzel egyidejűleg a
Függetlenség, az Esti Újság, az Esti Kurír, a Friss Újság, a Színházi Élet stb. is gyakran
közölte karikatúráit. 1945 után a Ludas Matyinak rajzolt 1959-ig, haláláig. A tapasztalt
karikaturista az induló vicclap meghatározó egyénisége volt, több színes címlapot,
portrét készített. Párhuzamosan a Pesti Izé 1948-ig, a Füles Bagoly 1950-ig, a F űrész
1947-ig, a Szabad Száj 1951-ig, a lapok megszűnéséig foglalkoztatták. A magyar
karikatúraművészet kimagasló egyénisége, fő megújítója, politikai karikatúrái kiváló
jellem- és korrajzok. A Magyar Újságrajzoló Művészek Egyesületének társelnöke volt.
Díj: Pro Arte (1949); érdemes művész (1956).
Kiállítás: II. Magyar Karikatúra Kiállítás Nemzeti Szalon (Bp., 1947): 2. 3. Magyar
Képzőművészeti kiáll. Műcsarnok (Bp. 1952–53): életmű kiállítás MÚOSZ Székház (Bp.
1959).
Könyv: Ne te ne (1911), Nagy Imre: Dr. Klein (1922), A békéért (karikatúra).
Publikáció: Kakas Márton (1892), Színház (1904–1906), Herkó Páter (1904), Az Üstökös
(1905), A Reflektor (1906), Üstökös-Urambátyám (1906–14), Magyar Figaró (1908–
1909), Magyar Miska (1909), Bohó Misi (1909), Pikkoló (1909–18), Móka (1909–10),
Erdélyi Bakter (1910–11), Magyar Figaró (1910), Színházi Élet (1911), Villám (1911),
Képes Színpad (1914), Nemzeti Sport (1918), Mátyás Diák (1919–37), Borsszem Jankó
(1919–34), Az Ojság (1921–23), Pest Hírlap (1923–28), Színházi Élet (1925–30), Az Ojság
(1925), Pesti Hírlap Naptára (1926), Az Ojság Pengős Naptára (1926), Pesti Hírlap
Kincsesháza (1927), Pesti Hírlap Vasárnapja (1927–38), Bolond Istók (1928–34), Pesti
Hírlap Naptára (1928–34), Szilveszter (1928), A Reggel (1930–32), Délibáb (1931),
Budapesti Hírlap (1933–37), Az Ojság (1931–37), Herkó Páter (1933–36), Pesti Futár
(1934), Vasárnapi Újság (1934), Reggel (1934), Kincses Kalendárium (1935), Tizenkét
órás Újság (1938), Színházi Élet (1938), Végre-Végre (Cegléd) (1940), Kossuth Népe
(1945), Fényszóró (1945), Képes Figyelő (1945), Ludas Matyi (1945–59), Képest Hét
(1945), Esti Újság), Esti Kurír, Friss Újság, Szabad Száj (1946–51), Izé (1946), Pesti Izé
(1946–48), Fűrész (1947–49), Szabad Száj Naptár (1947), Hírlap (1949), Füles Bagoly
(1949–50), Képes Figyelő (1949), Béke és Szabadság (1951–56), Füles (1958). Szignó:
Gáspár.