HTML

Ludas Matyi karikaturistái

Több, mint 140 karikatúrista önéletrajza, portréja egy helyen.

Friss topikok

  • Matyas45: Kitűnő karikaturista, azonban sokszor (gondolom megrendelésre) másokat durván sértő rajzokat tesz ... (2020.11.03. 07:49) PÁPAI GÁBOR
  • Rochi Ernő: Olyankor mi a teendő, ha a egy cikkhez valaki átvesz információkat a kötetből, de közben rájön, ho... (2018.12.20. 15:14) LEXIKON
  • Aranka Bábszki: szia Laci, én a Takács Zoli felesége vagyok, nem tudom hallottad-e Ő januárban meghalt. Háát nagyo... (2014.05.26. 15:25) MENKÓ LÁSZLÓ
  • MP: Csak annyit hogy SAJNOS 2002-ben halt meg. Legyen neki széles az út! (2011.01.08. 23:02) KERTÉSZ N. LÁSZLÓ
  • Ludas Matyi újság: @magyar-magyar szótár: Teszünk fel képeket is idővel.Ludas Matyi jogutódja Ábra Kkt, így "számtala... (2010.04.21. 11:49) MÉSZÁROS ANDRÁS

Linkblog

Archívum

SEBŐK IMRE (Apostag, 1906. – Budapest, 1980.): grafikus, karikaturista.
A paraszti sorból származó fiatalembert Pólya Tibor közbenjárására Glatz Oszkár és
Bernáth Aurél tanította Feiks Jenő híres rajziskolájában. A tehetséges grafikus a Tolnai
Világlapjában debütált, majd számtalan folyóirat-illusztráció mellett ponyvaregények
festett címlapjait készítette. Borsszem Jankó (1923–29) élclapban közölte karikatúráit.
Első tréfás képsorozatai Jó Pajtás (1924–25), Magyar Magazin (1921–29), Lantos
Magazin (1929), Délibáb (1929–39), Tolnai Világlapja (1930–40), Új Magazin (1933–34),
Ünnep (1939–41) lapokban jelentek meg. A Magyar Cserkészben 1936–40-ben
illusztrációkat publikált. Tagja volt az Újságrajzoló Művészek Egyesületének. Ez idő tájt
kérték fel képaláírásos Tarzan-képregények rajzolására, amit a kanadai
megrendelőnek Tarzan és a maya istennő címen le is szállított. Pikáns rajzai 1945 után
a Pesti Izé sztárrajzolójává tették. Sebők a fény-árnyék kontraszthatásán alapuló
rajztechnikát alkalmazta a képregény-rajzolás terén is. Klasszikus munkái közé tartozik
az 1950-es Kétéltű ember, melyet Beljajev tudományos-fantasztikus regényéből
készített a Pajtás számára. 1958 után a Magyar Ifjúságnak, 1962 után pedig a
Népszavának lett állandó rajzolója. A Népszava napilapba naponként gyártott
háromkockás képregényektôl azonban megcsömörlött, és 1966 után stílusa
megkopott. A kompozíciók működtek, de a kidolgozottság komoly kívánnivalót
hagyott maga után. 1973-ban megszűnt a napi taposómalom, így élete alkonyán
ismét kedvére alkothatott a grafika mesteri virtuóza, aki 1980. szeptember 14-én
Budapesten tette le végleg a rajztollat. Főbb képregényei: Victor Hugó: A párizsi
Notre-Dame (1958), Lewis Wallace: Ben Húr (1960), Jack London: A mayák kincse
(1962), Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (1964), William Faulkner: Sírgyalázók (1965),
Homérosz: Odüsszeia (1975) stb.
Publikáció: Borsszem Jankó (1923–1929), Jó Pajtás (1924–25), Magyar Magazin (1921–
1929), Lantos Magazin (1929), Délibáb (1929–39), Tolnai Világlapja (1930–1940), Új
Magazin (1933–34), Ünnep (1939–41), Gyermekvilág (1943), Pesti Izé (1946–48), Ludas
Matyi (1946–47), Fűrész (1947–49), Képes Kurír (1947), Friss Naptár (1948), Füles Bagoly
(1949–50), Pajtás (1949–58), Dolgozók Lapja (1957), Magyar Ifjúság (1957), Kincses
Kalendárium (1957), Füles (1957–77), Ország-Világ (1957–65), Képes Nyelvmester
(1958–76), Füles Évkönyv (1962–77), Magyar Ifjúság (1964–67), Vas Népe (1968), Füles
(1980). Szignó: Sebők.
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ludasmatyikarikaturistai.blog.hu/api/trackback/id/tr481939059

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása