Ludas Matyi karikaturistái

URBÁN PÉTER (1958.): karikaturista.
Magyar Ifjúság (1980–83) humormellékletébe rajzolt karikatúrákat. A Ludas Matyi
viccújságban 1980-ban külsősként mutatkozhatott be rajzaival. Két évig illusztrált az
Ifjúsági Magazin (1985–87) lapban és a Kölyök (1988) újságban.
Kiállítás: 2. Országos Karikatúra Biennále, 1985. Szignó: Urbán.
 

VÁRNAI GYÖRGY (Budapest, 1921. – Budapest, 1991.): grafikus, karikaturista,
rajzfilmrendező.
Az Iparművészeti Főiskolán 1946-ig folytatott tanulmányokat. 1943-tól újságrajzolóként
dolgozott Színházi Magazin (1943), Film Színház Irodalom (1943), Délibáb, Az Újság,
Tolnai Világlapja című lapokban. 1945-től külsősként karikatúrákat rajzolt a Ludas
Matyi viccújságnak, még ebben az időben nem alakult ki a jellegzetes párvonalas
stílusa. 1946–51 között a Szabad Száj népszerű karikaturistája lett, itt együtt rajzolt:
Kálmán Viktor, Toncz Tibor, Szigethy István, Pólya Tibor, Kaján Tibor, Kassowitz Félix,
Gáspár Antal, Hauswirth Magda művészekkel. 1951-ben a Szabad Száj megszűnt, így
még ebben az évben a Híradó- és Dokumentumfilm-stúdiónál, majd a Pannónia
Filmstúdiónál tervezőrendező lett. Főleg saját forgatókönyvei alapján, Macskássy
Gyulával készített kb. 70–80 rövidebb-hosszabb rajz-, illetve – reklámfilmet. 1957-től a
Ludas Matyi belső karikaturistájaként a figyelmet az addig szokatlan fekete humorral
hívta fel magára. Munkája mellett több lapnak dolgozott: Szabad Ifjúság, Dolgozók
Lapja, Vas Népe, Nők Lapja, Film Színház Magazin, Világ Ifjúság. Az alkalmi
humorkiadványok kedvenc rajzolója volt: BÚÉK, Tollasbál, Zsákbamacska, Plajbász és
Paróka, Szilveszteri Hírlap, Humor OB, Humor VB, SZÚR. 1990-től alapító tagja és
rajzolója volt az Árkus József vezette Új Ludas vicclapnak. A neves művész
autóbalesetben halt meg.
Kiállítás: 1946 óta számos karikatúra kiállításon szerepelt műveivel (1946, 47, 51, 56);
Sárvár (1982); Bp., Szeged, Montreal, Brüsszel, Krakkó, Nyugat-Berlin, valamint
Országos Karikatúra Biennále (Nyíregyháza, 1983, 87).
Díj: Párbaj és Romantikus történet című filmje első díjat nyert Cannes-ban, valamint az
oberhauseni és a romániai filmfesztiválokon. Szintén fesztiválelső az UNESCO kérésére
készült l , 2 , 3 c ímű alkotása. Több díjat nyert más kisebb fesztiválokon (Miskolc, Bp.)
Munkácsy-díj (1967), Balázs Béla-díj (1963), Munka Érdemrend arany (1982.)
Könyv: A békéért (karikatúra), Paprika (London) 1959, Csendélet. (1965):
Vonalparádé (1985); Tessék sóhajtani! (Somogyi Pállal, 1985). Micsoda város! 1998,
Ésszel fél az ember, A bűvös kocka, Hárman a szekrény tetején, A Frakk és a foci,
Frakk a macskák réme, Peti és a marslakók.
Filmek: Kis ember, nagy város (Macskássy Gyulával, 1974). Karikatúrái filmen: Minden
kezdet nehéz (1966). Tv: Alfonshow. (Hegedűs Istvánnal, Sajdik Ferenccel).
Publikáció: Film Színház Irodalom (1943), Színházi Magazin (1943), Ludas Matyi (1945–
89), Demokrácia (1946), Szabad Száj (1946–51), Pesti Izé (1946), Színház (1947), Szabad
Száj Naptár (1947), Farsangi Mulatságok (1952–55), Szabad Ifjúság (1956), Béke és
Szabadság (1956), Élet és Irodalom, Gondűző Naptár (1957), Népsport (1958), Csúzli
(1960), Kisalföld (1961–63), 80 Rajzzal a Föld körül (1968), Dolgozók Lapja (1962),
Tavaszi Tárlat (1962), Vas Népe (1963), Ludas Matyi Magazin (1963), Dolgozók Lapja
(1964–65), Nők Lapja (1964), Vidám Esti Hírlap (1965), Nyári Örömök (1965), Őszi Kis
Ludas (1966), Budapest (1966), Nők Lapja Évkönyv (1966), Ifjúsági Magazin (1966),
Krimi Magazin (1966), Nyári Kis Ludas (1966), Tavaszi Kis Ludas (1966), Tavaszi Kis Ludas
(1966), Plajbász és Paróka (1966–69), Sportoló Kis Ludas (1967), Ludas Matyi Magazin
(1967–89), Mindent Tudó Kis Ludas (1967), Néplap (1967), Zsákbamacska (1968–75),
Napos Oldal (1968), Pajtás (1968), BÚÉK (1968–71), Groteszk (1969), Néplap (1970), Film
Színház Muzsika (1970–71), Napos Oldal (1970–71), Kutya (1970–71), Film Színház
Muzsika Évkönyv (1971), 144 Vicc (1971), 153 Vicc (1972), Képes Sport (1974–75), Nyári
Örömök (1974), Vidám Nyaralás (1974), Tollasbál (1975–79), Csúzli (1975), Szilveszteri
Hírlap (1976), Világ Ifjúság (1977), Szúr (1977), Humor (1977), Humor EB. (1977), Színész
Újságíró Magazin (1978), Humor Olimpia (1979), Humor VB. (1981), Világ Ifjúság (1983),
Tévékönyv (1985), Extra Ludas (1986–89), Humor VB. (1986), 1. Országos Karikatúra
Biennále (1983), 2. Országos Karikatúra Biennále (1985), 3. Országos Karikatúra
Biennále (1987), Képes Hét (1989), Ludas Matyi Évkönyv (1989), Hahota (1989), Új
Ludas (1990–92), Új Ludas Magazin (1990–92), Új Ludas Évkönyv (1991), Tallózó (1990–
92), Bukfenc (1992). Szignó: Várnai.
 

VARRÓ SÁNDOR (Orosháza, 1953.): karikaturista.
Képzőművészeti menedzserképzésben vett részt (1990). Lakatos, majd
gépésztechnológus Orosházán, később dekoratőr és kiállítás rendező. 1987–90-ig
reklámgrafikus Nyíregyházán. 1990–95 között az orosházi városi TV-nél dolgozik. 1995-
től más helyi rádiók önálló műsorvezetője. 1982-től jelentek meg karikatúrái üzemi
lapokban és számos hazai lapban (Békés megyei Népújság, Rakéta Regényújság,
Ludas Matyi, Hahota, Új Szabad Száj, Csízió stb.). 10 éve írásai is megjelennek helyi
lapokban, valamint a Pesti Viccben (1995–99). Foglalkozik díszlet-, plakát- és
színpadképtervezéssel is. Számos hazai és külhoni karikatúrapályázaton vett részt.
Kiállítás: Orosháza (1987); Nyírbátor (1990). Karikatúráival többször nyert díjat
(Kecskemét, Szeged).Essen 1992.
Publikáció: Békés megyei Népújság, Hahota (1984), Rakéta (1984–86), 3. Országos
Karikatúra Biennále (1987), Számítógépes Különkiadvány (1988), Ludas Matyi (1988),
Ludas Matyi Évkönyv (1989), Új Szabad Száj Magazin, Új Szabad Száj (1990–91), Csízió
(1992). Hahota.
 

VASVÁRI ANNA (Budapest, 1923. – Budapest, 1990.): grafikus, illusztrátor, karikaturista.
Az Iparrajziskolában végezte tanulmányait. 1945-től a Ludas Matyi számára rajzolt
karikatúrákat. Külsősként több újság foglalkoztatta: Képes Hét 1945, Naptár 1950, Nők
Lapja 1950. A Ludas Matyi (1951) belső munkatársa lett. A lapnál főleg a Női dolgok
szószólójaként az egyenjogúság a nő és férfi kapcsolat, a család témaköre izgatta. A
karikatúrái finom, elegáns, kulturált, önironikus, kiváló rajzok. Munkája mellett rajzolt: a
Szabad Ifjúság, Béke és Szabadság, Vöröskereszt Családi Lapja, Ország –Világ,
Magyar Ifjúság részére. Az alkalmi humorújságokban is publikált: BÚÉK, Plajbász és
Paróka, Zsákbamacska, Humor OB, Humor VB, Tollasbál. Nyugdíjaztatása után is
rajzolt a Ludas Matyinak, a Magyar Konyha és a Hahota lapoknak. Feleki László írta a
Női dolgok előszavában: „Mármost az a kérdés, hogy e roppant erejű leleplezés után
mi legyen a férfiak magatartása a nőkkel szemben. E soha nem sejtett fonákságok
tudatában, amikor végre minden ingadozás nélküli világos, egyértelmű út vezet az
igazsághoz, mit érezzenek a férfiak a nők iránt ? A válasz logikusan csak ez lehet:
imádni kell őket! Vasvári Anna nagy érdeme, hogy a valóság mély feltárásával végre
hozzásegítette a férfiakat a helyes állásponthoz.”
Kiállítás: Művei számos karikatúrakiállításon vettek részt (Nemzeti Szálló, Műcsarnok,
Ernst Múzeum, Bécs, Moszkva, Csehszlovákia, NDK, Spanyolország és Görögország,
valamint Országos Karikatúra Biennále, Nyíregyháza, 1983, 1985) Illusztrált: Feleki
László, Gombó Pál, Komlós János, Kovács Judit könyveihez és más szatirikus mûvekhez
is készített illusztrációkat. Az Ember tragédiája című sorozata a győri Xantus János
Múzeumban található.
Díj: Különdíj Bordighera (1964), Munkácsy-díj (1974), Munka Érdemrend arany
fokozata (1980), Különdíj Nyugat-Berlin (1977).
Könyv: A békéért (karikatúra), Női dolgok, 1. Karikatúrák. (1957); Női dolgok (1961);
Közös albumok: Paprika.
Publikáció: Ludas Matyi (1945–89), Képes Hét (1945–46), Naptár (1950), Nők Lapja
(1950–74), Farsangi Mulatság (1952–55), Szabad Ifjúság (1953–54), Béke és Szabadság
(1955), Gondűző Naptár (1957), Vöröskereszt Családi Lapja (1959), Csúzli (1960),
Ország-Világ (1961), 80 Rajzzal a Föld körül, Nők Lapja Kalendárium (1962), Tavaszi
Tárlat (1962), Ludas Matyi Magazin (1963–74), Magyar Ifjúság (1965), Nyári Örömök
(1965), Nyári Kis Ludas (1966), Sportoló Kis Ludas (1967), BUÉK (1970–71), Gonoszkóp
(1968), Plajbász és Paróka (1968), Zsákbamacska (1968), Néplap (1970), Asszonyok
Évkönyve (1971), 144 Vicc (1971), Napos Oldal (1971), Nők Lapja (1972–74), Nyári
Örömök (1974), Csúzli (1975), Humor (1977), Humor EB (1977), Tollasbál (1978), Magyar
Konyha (1987), Ludas Matyi Évkönyv (1988), Hahota (1989), 1. Országos Karikatúra
Biennále (1983), 2. Országos Karikatúra Biennále (1985). Szignó: Vasvári.

VÉGH EDVARD ANDRÁS (Budapest, 1975.): karikaturista.
Gyermekkorától fogva autodidakta módon képezte magát, szakkörökben végezte a
grafikai stúdiumokat. A Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskolában érettségizett,
ezt követően tanulmányokat folytatott a Gábor Dénes Főiskola gazdasági
informatikus szakán. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jog -és
államtudományi karának joghallgatója. 1995-től 1996-ig a Pannónia Filmstúdióban
rajzfilmrajzolói képzésben részesült. 1996-ban a Ludas Matyi közölt karikatúráiból, majd
1996-tól 1999-ig a Kretén munkatársaként dolgozott. Publikált még a Veszett Veréb
(1998) vicclapban is. 1996 óta készít illusztrációkat, képregényeket és grafikákat.
Szignó: Edward.
 

VÉN ZOLTÁN (Pestszenterzsébet, 1941.): karikaturista, grafikus
Pénzjegynyomdai tervező, bankjegyszakértő. 1966–77-ben az Állami Bábszínház
műhelyvezetője, 1977–85-ig reklámgrafikus, 1985 óta független képzőművész,
képgrafikus. Karikatúráit számos hazai lap közölte (Pest Megyei Hírlap, Népszava, ÉS,
Ludas Matyi, Magyar Nemzet, KBK, Magyar Napló. Több könyvet illusztrált. Jelenleg
képgrafikákat, rézmetszeteket, litográfiákat készít. Foglalkozik ex librisszel, ezen a
vonalon Európa élmezőnyéhez tartozik.
Publikáció: Élet és Irodalom (1983–91), Pest Megyei Hírlap, Népszava, ÉS, Ludas Matyi,
Magyar Nemzet, Magyar Napló.
 

VÉRTES GYÖRGY (1930–1979): grafikus, karikaturista.
A Füles (1960–76) újság alapító tagjaként karikatúrákat, címlapokat, képes
rejtvényeket rajzolt. Külsősként foglalkoztatta a Csúzli 1960, Ludas Matyi (1962)
újságok. 1963-tól 1979-ig az MTV híradóban napi aktualitással készített animációs
rajzokat, meteorológiai előrejelzést. A sorozat ismertséget, elismerést jelentett a
művész számára. Kivitelezett kulturális és reklámplakátokat, kártyanaptárakat.
Publikáció: Füles Évkönyv (1963–79), Ki Mit Tud (1966), Gonoszkóp (1968), Pajtás (1968),
Világ Ifjúság (1968–75), Ludas Matyi Magazin (1968), Napos Oldal (1970), Asszonyok
Évkönyve (1971), Nôk Lapja Évkönyve (1971), Magyar Ifjúság (1971), Kecskeméti Szúr
(1971), Érdekes Kalendárium (1974), Tollasbál (1974–75), Kincses Kalendárium (1977),
Népszava Évkönyv (1978), Füles Évkönyv (1978), Nők Lapja Évkönyv (1979), Színes
Újságíró Magazin (1986). Szignó: Vértes.
 

VIGH GYULA (Szolnok, 1975.): karikaturista, vízügyi technikus.
Az autodidakta, egyedi, főleg a fekete humort képviselő karikaturista a megyei
lapokban kezdett publikálni: Új Néplap, Jászkun Krónika (1993–99), majd a
Sporthorgász, és a Szabad Föld (1993–1996) országosan terjesztett újságokban. A saját
vállalkozásában dolgozó Vigh Gyula munkája mellett készíti kedvtelésből rajzait. A
fiataloknak szánt Tiszta Dili (1996), és a Kretén (1996–2006) újságokban kedvelt
karikaturista. Erotikus rajzait a Móricka (1996–2006), Kutyahús (2001), Kismalac (2003)
közölte. Külsősként foglalkoztatta a Pató Pál (2003–2004), Metal Hammer, Ludas Matyi
(1997–99), No Komplett (1998) vicclapok.
Könyv: Hadiláb (katonai humoros könyv).
Kiállítás: Hévíz, 2001; Szolnok, 2002. Szignó: Vigh.

WÜRTZ ÁDÁM (Tamási, 1927. – Budapest, 1994.): grafikus, festőművész.
Tanulmányait 1953-ban fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán (mesterei: Hincz Gyula,
Bortnyik Sándor, Pór Bertalan, Koffán Károly). 1945-től állított ki.
Könyv: Könyvillusztrátori munkássága nagy előrelépést jelentett a magyar
könyvművészet fejlődésében (Tollas kígyó – indián népmesék, Shakespeare: Rómeó
és Júlia, Zrínyi: Szigeti veszedelem, Édes hazánk, 1968; A bika órája, 1972; Vadölő,
1979; Karinthy Frigyes: Mene tekel, 1959; Babits Mihály: Jónás könyve, Anangaranga
avagy a szerelemi játékok Istenének színpada, 1986; Aranykönyv, 1957;
Gyermekversek a világirodalomból, 1971; Kisregények és elbeszélések, 1969; A nap
körül, 1971; Kaland a végeken, Hányat nézzek a naptárban, Énekek éneke, 1962;
Sándor Mátyás 1960. stb.). Würtz Ádám rövid ideig rajzolt lapoknak karikatúrát. A
Szabad Ifjúságnak a kor igénye szerint „Titóról, a láncos kutyáról”és a lopakodó
kapitalizmusról. A főiskolás művészjelölt briliánsan oldotta meg feladatát.
Karikaturistaként is nagy karriert futhatott volna be, a Ludas Matyi vicclapban rövid
ideig publikált. Karikatúrái jelentek meg a Füles, Élet és Irodalom, Ország Világ, Rakéta
újságokban. Bravúros technikájú rézkarcain, litográfiáin és grafikáin folklór
motívumokat, a paraszti művészetet elegyíti szürreális, groteszk elemekkel.
Díj: Munkácsy-díj (1957, 1966, 1970), Bécs, VIT-díj (1959), Szeged, Nyári Tárlat díja
(1967), érdemes művész (1986), a lugánói Biennále díja (1966), a belgrádi Arany Toll
Biennále díja (1968), a miskolci biennále nagydíja (1971), a pozsonyi biennále díja, a
római Tommaso Campanella Művészeti Akadémia ezüst- és aranyérme.
Kiállítás: Önálló kiállítás: Kulturális Kapcsolatok Intézete (Bp. 1958); Dürer Terem (Bp.
1963); Bécs (1965); Debrecen (1967); Helikon Galéria (Bp. 1973); Orosháza (1973);
Balmazújváros (1975); NDK (1976); Nagy Balogh Terem (Szekszárd, 1977.).
Publikáció: Szabad Ifjúság (1952), Füles 1958, Élet és Irodalom (1963–64) (Karikatúra),
Ország-Világ (1963), Ludas Matyi, Rakéta (1978–86), Kincskereső (1984–85).
 

ZÓRÁD ERNŐ (Balassagyarmat, 1911. – Budapest, 2004.): grafikus.
Az Iparművészeti Főiskolán Haranghy Jenő volt a mestere. Csak 1945 után kezdett
folyóiratoknak illusztrálni. 1952 és 1988 között harminc csodálatos diafilmet festett meg
a serdülő fiatalság örömére. 1954-ben a Pajtásban jelent meg első képregénye, az
Utazás az Északi-sarkról a Föld belsejébe, mely Obrucsev Plutóniájából készült. A
grafikus 1964-ig nem tartotta sokra a képregény műfaját, addig megjelent
képregényei hevenyészett vázlatoknak tűnnek későbbi munkái mellett. 1964-ben
jelent meg a Fülesben Jókai Mór: Fekete gyémántok, mely már magán viselte az
összes jellegzetes Zórád-stílusjegyet. Zórád oldalkompozícióban gondolkodott, így
húsz-harminc éve készült képregényei máig is frissnek hatnak. Ő teremtette meg a
kollázs képregény műfaját, ahol korabeli fényképeket és illusztrációkat applikált a
képkocka egészébe. 1980-tól a húszas években lebontott, hangulatos budai
várnegyed, a Tabán életképeit álmodta újra akvarelljeiben. A polihisztor grafikus nem
csak rajzolt, de forgatókönyveket és önéletrajzi regényt is írt, festett, zongorázott, és
magnókazettára énekelte a békeidők kupléit. Zórád Ernő az egyetlen a magyar
képregényrajzolók közül, akinek munkássága töretlen pályaívet mutat. Több mint
háromszáz képregény után, 93 éves korában, 2004. április 8-án, Budapesten
szenderült jobblétre az örök bohém. Főbb képregényei: Petőfi Sándor: János vitéz
(1964), Hunyady József: A fekete lovag (1968), Kenneth Roberts: Az északnyugati
átjáró (1972), Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász (1977), Heltai Jenő: A 111-es (1980),
Rostand: Cyrano de Bergerac (1982) stb. (Kis Ferenc)
Publikáció: Magyar Vasárnap 1947–49, Pajtás 1947–76, Képes Kurír 1947, Szabad Száj
1947–50, Nimród 1947, Pesti Izé 1948, Magyar Vasárnap 1950, Tábortűz 1957–63, Füles
1957–90, Dörmögő Dömötör 1958–60, Képes Nyelvmester 1958–88, Magyar Ifjúság
1957–71, Füles Évkönyv 1962–65, Vas Népe 1964, Tábortűz 1964–65, Nők Lapja 1964,
Ludas Matyi 1964, Dupla vagy Semmi 1966–67, Lobogó 1967, Zsákbamacska 1970–71,
Népsport Évkönyv 1971, Ludas Matyi 1981, Füstölgő 1997. Szignó: ZÓRÁD.
 

ZSOLDOS PÉTER (Baja, 1966.): festő, grafikus, karikaturista.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán festő szakon végzett. Közéleti, politikai és
portrékarikatúrákat, valamint képregényeket készít. A Fülig Jimmy (1995), majd a
Ludas Matyi vicclapnak (1996–1999) főleg címlapokat készített. Karikatúrái számos
hazai lapban megjelentek: Pesti Riport, Kacsa, Hócipő, Reform, Magyar Honvéd,
Füles. Rajzolója volt a Fejér megyei Hírlapnak és a Telehírnek. Csoportos kiállítás: a
Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, illetve Főiskola minden év végi és félévi
kiállításán részt vett (Brenner pályázat 3 alkalommal), valamint a Ferencvárosi
Művelődési Házban megrendezetteken is. 1998-ban önálló kiállítása volt
Vértestarcsán.
Díj: HM NATO Sajtópályázat, miniszteri különdíj (1997). Több alkalommal TV-fellépés,
portrérajzolás.
Könyv: Nagy Hollókönyv (Holló társulat, Cserkuti Dáviddal, 1999). Névjegy (2002)
Publikáció: Pesti Riport, Kacsa, Hócipő, Reform, Magyar Honvéd, Füles, Fülig Jimmy
(1995), Ludas Matyi (1996–99), Fejér Megyei Hírlap (2000–2004), Való Világ (2004),
Manager Magazin (2005), Nagy Holló Könyv, Kacsa, Index Internetto. Szignó: Zsoldos.vvv

ZSOLDOS SÁNDOR (1940.): karikaturista.
Az autodidakta rajzoló több mint tizenhét évig külsősként rajzolt országos- és megyei
terjesztésű lapokban, egysíkú, kezdetleges grafikai megoldásokkal. A Magyar Ifjúság
1963-ban mint fiatal, kezdő karikaturistát mutatta be, aki árvagyerekként a saját
erejéből boldogul ezen a rögös pályán. A feldolgozott témái a napi bel- és külpolitika,
kedvelte a szöveg nélküli rajzokat. Részt vett a Fiatal Karikaturisták kiállításán 1968-
ban.
Publikáció: Csúzli (1960), Ludas Matyi (1964–69), Magyar Ifjúság (1963–74), Füles (1963–
67), Dolgozók Lapja (1964–69), Új Néplap (1964–69), Világ Ifjúsága (1964–66), Pajtás
(1964), Magyar Rendőr (1965–66), Élet és Irodalom (1965), Füles Évkönyv (1965), Nyári
Örömök (1965), Úttörővezető (1965–66), Ifjúsági Magazin (1966–68), Nyári Kis Ludas
(1966), Tavaszi Magazin (1966), Vas Népe (1967–70), Magyar Rendőr (1967), Kisalföld
(1968), Fejér Megyei Hírlap (1968), Hajdúbihari Napló (1968), Képes Sport (1968), Ludas
Matyi Magazin (1968), Élet és Irodalom (1970), Tollasbál (1975), Kincses Kalendárium
(1977), Szabad Föld (1968–75), Szignó: Zsoldos.